Az előtörténetedben nem találtunk kifogásolnivalót, így hát az istenek nevében felhatalmazunk rá, hogy birtokba vedd Oslo utcáit!
Mielőtt még azonban fejest ugranál a játéktérbe, lenne néhány fontos kérésünk. Az első és legfontosabb, hogy tégy egy kört a foglalóinknál! Mindenképpen szükséged lesz az avatarod és a neved lefoglalására, nehogy mást is megkísértsenek a vonásaid, vagy éppen a neved csengése. Feltételezzük azt is, hogy mindenkinek van munkahelye - legyen az legális, vagy kevésbé legális -, ami ráadásul remek kiinduló alapja lehet jövőbeli plotoknak, ne felejtsd hát el megmutatni, mivel foglalkozol! Oldalunk tematikája szorosan összefügg a skandináv mitológiával és annak valamennyi szereplőjével, de mindenkinek furcsa lenne, ha Mindenek Atyja egyszerre két ember képében is az emberek között járna, igaz? Nagyon fontos tehát, hogy lefoglald a rendeltetésedet is, amennyiben a skandináv mitológia egy jelentős szereplőjét alkottad meg, annak leszármazottja vagy, vagy éppen egy óriással gazdagítottad a karakterek táborát.
A foglalók maradéktalan kitöltése után mindenképp szakíts időt annak ellenőrzésére, hogy kitöltötted-e a profilodban a fő karakteredre vonatkozó részt. Ne aggódj, ezt csak a Staff látja majd, és ha nem szeretnéd, nem is adják tovább senkinek a titkodat, nekik azonban fontos információként szolgál mindez.
Ha pedig minden fenti kötelező lépéseken túl vagy, nincs más hátra, mint előre! Ne aggódj, ha nincs még partnered az első játékodhoz, csak be kell lesned a ebbe a topikba és feladni egy csábító hirdetést, vagy épp lecsapni egy hozzád hasonlóan pajti után ácsorgóra. Az sem baj, ha van a fejedben egy konkrét plot, az ilyen irányú kecsegtető hirdetéseknek is kialakítottuk a megfelelő platformot. Esetleg egy konkrét személy hiányzik az életedből? A keresett karaktereink között neki is lesz helye.
Ne feledd: ha úgy érzed, valami igazán nagy és meghatározó dolog történik veled, ami másokra is hatással lehet, ne habozz egyeztetni a Staffal, érdeklődve hallgatunk!
Plotban és reagokban gazdag időtöltést és jó játékokat kívánunk!
Kiskép : Rendeltetésem : - play by : Josephine Langford Posztok száma : 16 User neve : rapunzel Csoport : halandó Pontgyűjtő : 7 Lakhely : frogner Foglalkozás : tanuló Előtörténet : Shine bright like a diamond
Savannah Crawford —
Elküldésének ideje — Szomb. Okt. 29, 2022 9:22 pm
Savannah Crawford
halandó
rendeltetésem
A családom szerint okos vagyok • Szeretek tanulni és fejleszteni is szeretem önmagamat. A tudás hatalom. Talán ezért is tart engem okosnak a családom, ha csak egy szóval kéne jellemezniük engem. Pont az eszemnek sikerült bejuttatnia az egyik legnevesebb amerikai egyetemre, a Harvardra. Kollégista lettem miután apám megjelent Adele-el az oldalán. Nem bírtam a nőt és mivel szerencsére tehetős családból származom így nem volt gond és teher kifizetni a kollégiumi díjat.
Az ellenségeim szerint nagyszájú vagyok • A legtöbb ellenségem nagyszájúnak tart, ezt pedig sosem cáfoltam meg. Az egyetemen, leginkább a kollégiumban mindig voltak és lesznek is nézeteltérések, főleg, ha több lány lakik egy szobában. Amikor vita volt én nem féltem megvédeni magamat és kiállni magam mellett. Nem tudom, lehet pont ezek miatt hiszik azt rám, hogy nagyszájú lennék..
Szerintem őszinte vagyok • Világéletemben az jellemzett engem, hogy ami a szívemen volt az a számon is. Nem tudnék pókerezni, mert a fejemen folyamatosan látszódnak a belső érzéseim, még akkor is, ha esetleg a számat sikerül moderálnom - bár valljuk be, az sem sikerül túl sokszor - . Adele-el sem tudtam, bár nem is akartam elhitetni egy percig sem, hogy kedvelem. Még apám kedvéért sem. Őt egy olyan nőszemélynek gondolom akit csak az ember pénze érdekel, ezt pedig nem is féltem közölni vele.
play by
Josephine Langford
életkor
23
foglalkozás
Tanuló
a karakter
keresett
hirdető
Adele Crawford
fő karakterem
Savannah
Mindenkiben rejlik egy történet
meséld el a tiéd
Egy mostohaanya belépése az ember életében sosem egy egyszerű dolog. Főleg akkor nem, ha egy pénzéhes nőszemélynek tituláljuk őt. Nos, ez történt nálam. Adele összejött az apámmal, de ha ez még nem lett volna elég, apám 5 évvel ezelőtt még feleségül is vette, én pedig bárhogyan is törtem magamat nem tudtam tönkre tenni az esküvő napját. Pedig aztán tényleg mindent megpróbáltam, de nem sikerült. Szerintem röhejesnek tartottak. Egy kisgyereknek aki nem képes egy új nőt elfogatni az apja életében és kapar, mint egy kiskutya, hogy tönkre tegye a nagy napot. Azt sem értettem, hogy tudta, hogy apám beteg, még is hozzá akart menni...így persze, hogy rögtön aranyásónak tekintettem. Apa meghal, így övé lenne minden vagyon, mindenki jól járna. Az ő szemében. Az esküvő után pár hónapra, el is veszítettük apát...elmondani nem tudom azt a pillanatot amit akkor éreztem. Mintha kitéptek volna belőlem egy darabot és én nem tudtam semmit sem tenni. A temetést végig sírtam, utána pedig napokig nem voltam hajlandó kimászni a szobámból, igazából, ha jobban belegondolok ebben az időszakban enni se nagyon ettem. Egy héttel ezelőtt tettem ki a lábam a szobámból, Adele-hoz készülődtem menni, igazából be se kopogtam hozzá, mert nem érdekelt volna mit mond, így rögtön benyitottam, de nem számítottam arra ami akkor fogadott. Láttam, hogy könnyes volt a szeme és maga alatt van, az ágyon ült és olyan...törékenynek tünt. Sosem láttam ezelőtt még ilyennek. Valami akkor megtört bennem vele kapcsolatban, mert nem gondolkodtam csak odalékedtem hozzá, leültem vele szemben az ágyra és gyengéden végig simítottam a kezét. Akartam, hogy érezze: én itt vagyok mellette, rám számíthat, hiába nem adtam ezt eddig a tudatára. Elmeséltem neki én hogyan élem meg apa halálát, és milyen érzések kavarognak bennem azzal kapcsolatban, hogy ha ő nem lenne, akkor árva lennék, hiszen a vér szerinti anyám már a születésem után lemondott rólam, most pedig apámat veszítettem el, akit mindennél jobban tiszteltem, szerettem és becsültem. Talán pont ezért fájt annyira, mikor Adele hirtelen, szinte egyik napról a másikra elutazott Oslóba. Egyszerűen nem vagyok képes elfogadni azt, hogy végre közel kerültünk egymáshoz, vigyáztunk egymásra, ő pedig itt hagyott...egyedül maradtam. Újra… Nem maradt senkim akire számíthatnék, egyedül élek ebben a nagy házban és teljesen elveszettnek érzem magamat. Fogalmam sincs mihez kezdjek. Nem tudom, hogy utána menjek-e. A szívem azt súgja, hogy üljek repülőre és menjek utána, ne hagyjam veszni a kapcsolatunkat, na de az agyam. Az egy teljesen más tészta. Az agyam folyamat sikítozza, hogy ne legyek hülye, ne menjek utána, hiszen csak úgy elhagyott. Két döntés között lebegek és még nem tudom melyiket fogom meghozni.
2023. május 1-jén az óriások vezére összehívta tanácsát, amelyre a nornát is meghívta, aki segített neki az istenekkel szemben. Kezdetben úgy tűnt, ez alkalommal sem történik majd semmi különös, ám amikor Hildr távozásra készült, fültanújává vált két óriás sutyorgásának, s a hallottaktól égtelen harag támadt a norna szívében. A szavak arról szóltak: Thrym azt tervezi miképpen szabadulhat meg Hildr-től, mivel a norna követeléseit nem kívánja a nagyhatalmú óriás teljesíteni, akkor sem, ha az átokkal legyőzik és feledésbe taszítják az isteneket. Hildr elnyomta abban a pillanatban dühét, s ahelyett, hogy szembesítette volna Thrym-et rossz döntésével, a norna úgy határozott, megbosszulja, amiért megpróbálták kijátszani. De nem kapkodott el semmit sem, és mindent gondosan előkészített.