Kiskép : Rendeltetésem : Ygdrassil vagyok play by : faceless Posztok száma : 136 User neve : those three Csoport : vezetőség Pontgyűjtő : 37 Lakhely : behind you Foglalkozás : to help you Előtörténet : nine worlds Keresem : all gods and monsters Kor : 1025
Metanoia —
Elküldésének ideje — Szer. Nov. 24, 2021 7:59 am
Gratulálunk, elfogadva!
fáradj beljebb, lépj be közénk
Az előtörténetedben nem találtunk kifogásolnivalót, így hát az istenek nevében felhatalmazunk rá, hogy birtokba vedd Oslo utcáit!
Mielőtt még azonban fejest ugranál a játéktérbe, lenne néhány fontos kérésünk. Az első és legfontosabb, hogy tégy egy kört a foglalóinknál! Mindenképpen szükséged lesz az avatarod és a neved lefoglalására, nehogy mást is megkísértsenek a vonásaid, vagy éppen a neved csengése. Feltételezzük azt is, hogy mindenkinek van munkahelye - legyen az legális, vagy kevésbé legális -, ami ráadásul remek kiinduló alapja lehet jövőbeli plotoknak, ne felejtsd hát el megmutatni, mivel foglalkozol! Oldalunk tematikája szorosan összefügg a skandináv mitológiával és annak valamennyi szereplőjével, de mindenkinek furcsa lenne, ha Mindenek Atyja egyszerre két ember képében is az emberek között járna, igaz? Nagyon fontos tehát, hogy lefoglald a rendeltetésedet is, amennyiben a skandináv mitológia egy jelentős szereplőjét alkottad meg, annak leszármazottja vagy, vagy éppen egy óriással gazdagítottad a karakterek táborát.
A foglalók maradéktalan kitöltése után mindenképp szakíts időt annak ellenőrzésére, hogy kitöltötted-e a profilodban a fő karakteredre vonatkozó részt. Ne aggódj, ezt csak a Staff látja majd, és ha nem szeretnéd, nem is adják tovább senkinek a titkodat, nekik azonban fontos információként szolgál mindez.
Ha pedig minden fenti kötelező lépéseken túl vagy, nincs más hátra, mint előre! Ne aggódj, ha nincs még partnered az első játékodhoz, csak be kell lesned a ebbe a topikba és feladni egy csábító hirdetést, vagy épp lecsapni egy hozzád hasonlóan pajti után ácsorgóra. Az sem baj, ha van a fejedben egy konkrét plot, az ilyen irányú kecsegtető hirdetéseknek is kialakítottuk a megfelelő platformot. Esetleg egy konkrét személy hiányzik az életedből? A keresett karaktereink között neki is lesz helye.
Ne feledd: ha úgy érzed, valami igazán nagy és meghatározó dolog történik veled, ami másokra is hatással lehet, ne habozz egyeztetni a Staffal, érdeklődve hallgatunk!
Plotban és reagokban gazdag időtöltést és jó játékokat kívánunk!
Kiskép : Rendeltetésem : Oslo téged vár play by : viggo mortensen Posztok száma : 91 User neve : benibigyó Csoport : halandó Pontgyűjtő : 91 Lakhely : frogner Foglalkozás : pakhan Előtörténet : a word is silver, silence is gold Kor : 66
Vladimir Sergey Smolensky —
Elküldésének ideje — Kedd Nov. 16, 2021 11:38 am
vladimir sergeyevich smolensky ;;
— viggo mortensen — üzletember — halandó — saját
csatlós VAGYOK
55 év
kitartó, merev ;
a családom szerint
ravasz ;
az ellenségeim szerint
vad ;
szerintem
A múltad meghatároz, de nem lehet teher
minden a mély felszín alól
Vad, mégis higgadt. Karizmatikus. Nyugodt. Éppen ezért veszélyes. A magam miértjeivel együtt talán még hozzásorolnám a szemtelen és büszke jelzőket, egyesek pedig a történelem során nem szégyelltek gonosznak titulálni, ám azt hiszem, ez talán már egy szélsőséges megközelítés. Ennél azonban jóval mélyebbre kell ásni ahhoz, hogy engem igazán megismerjen bárki. Akárki. Hogy kiaknázz belőlem mindent, ami számít, és amire te számíthatsz tőlem. Sokaknak nem vagyok más, csak egy nagyképű pakhan, az oroszok vezére. És ennek tükrében már nem sok olyan dolog van az életemben, ami egy kicsit is számíthatna. Ha kell, megmondom a véleményem, mindennemű kertelés nélkül - nem számít, hogy kinek a lelkét töröm össze. Lélek... számít a mai világban már egyáltalán? Szeretem a művészetet, a festészetet, a könyvek pedig rögtön lebilincselnek. Te sem nézted ki belőlem, igaz? Nem voltam mindig egy valóra vált rémálom. Általában inget viselek az üzleti imázsom megőrzése érdekében, ám szívesen hordok bőrdzsekit is, alatta pólóval, esetleg trikóval, párosítva hozzá egy egyszerű farmert cipővel.
Mindenkiben rejtőzik egy történet
meséld el a tiéd
Rezzenéstelen arccal tűrtem, ahogyan az évtizedek során már számtalanszor. Meredtem a neonfényekkel világított helyiség egy koszos, ótvar pontjára, a betört, szilánkos tükörmaradványra, a félig már az enyészeté lett polcokra, miközben a Doktor izgalomtól izzadva kereste a golyót a vállam környékén. Csupán annyit éreztem, hogy fáj, de közel sem ez volt a legfájdalmasabb sérülés életem során. Apám egyik első tanítása úgy szólt: soha ne lássák, hogy fáj. A fájdalom gyengeség, Vladimir. És nekünk soha nem fájhat. Volt idő, mikor meg akartam kérdezni tőle, vajon neki fájt-e, mikor átsétált a másvilágra? Vagy a Pokol kapujában minden fájdalom és bűn alól feloldozást kapott? Kötve hiszem. Három életre elegendő bűnt követett el, ezt pedig sem Isten, sem Sátán nem bocsájtja meg. Mi, Smolensky-k soha nem jutunk be a mennyországba. Papa sok időt szánt a nevelésemre, az élet kemény, olykor viszontagságokkal teli leckéire. A tizenharmadik évemet töltöttem, mikor Mama rejtélyes körülmények között meghalt, és csak ketten maradtunk egymásnak a Papával. Gondoltam én, mit sem tudva arról, mit is érez egy családfő a családja élén. Neki ez az egész jelentette a családot. Nem csak én tartoztam bele, az egyetlen gyermek, az örökös. És Mama után engem is el akartak venni a Papától. Oslo, 1975. január 16-a, 14 óra 42 perc. Akkor a lábamat érte találat egy étterem teraszán. Tizenöt voltam, még csak kapiskáltam a világot, amelyben a Papa élt, és ott, abban a pillanatban fogalmazódott meg bennem, hogy a Papa világa véres és sötét, hiába a pénzzel kikövezett út, amelyen végiglépked, ha besározza a vöröslő életnedű. Aznap ismertem meg a három családot, és azt, hogy mire képesek annak érdekében, hogy saját felségterületük szilárdságát őrizzék. És aznap. Aznap öltem először. A Papa szerint gyilkolni nem nehéz. A fegyver, amelynek hideg burkolatát az ujjaim között tartom, elvégzi helyettem a piszkos munkát. Nem, nem maga a gyilkolás okoz problémát. Mi magunk vagyunk a problémák, miután megtettük. A lelkiismeretünk. Az önarcképünk a tükörben. Nem tudjuk elégszer szembeköpni magunkat. Ő már elvégezte magában, hogy ne érezzen semmit, ha a kezei által hal meg valaki. Rajtam volt a sor. Elég sajátosan vélekedünk arról, hogy mit jelent a szeretet és a szerelem. Ugyan mindkettőből kijutott, szeretni tudtam egy tiszta szívű nőt, Ivana-t, akitől a fiamat és a lányomat kaptam. De a szerelem múlandó, a tiszta szív besárgul, a jó lélek kegyetlenné válik. Hirtelen a saját feleségem lett a legnagyobb ellenségem, aki túl sokat tudott. Túl sokat hallott. Túl sokat látott. És a szívem mélyén már tudtam, hogy ha elkapják, ő készségesen árul majd el, csak hogy a saját, kishitű, pénzéhes életét megmentse, beáldozva ezzel a családját. Árvává tettem a saját gyermekeimet. Amit talán a lányom nem is bánt annyira, hisz Ivana úgy bánt vele, mint egy utolsó, tenyésztésre szánt kapcával. Addigra már túl voltam pár lőtt seben, számos késszúráson, kegyetlen viadalokon, és számos küzdelmet vívtam a Papával is. Soha nem volt elégedett. Mindig azt mondta, még mindig túl sokat érzek a világ iránt. Az emberek iránt. A család szent. Csak ennyire kell koncentrálnom. Ha nem leszek elég jó, a család nem fog megtűrni engem vezérként, ha eljön az ideje. Ki gondolta volna, hogy ilyen korán eljön? 2014. Papa ellen merényletet követtek el. Felfordult az életünk. Káosz, bizonytalanság, menekülés, gyávaság. A Papa nem lett volna büszke rám, ha látja, majdnem tönkretettem azt, amit ő egy életen át építgetett. A kegyetlen megtorlás volt az, ami segített visszaszerezni a bizalmat. A család újra egyesült, a berken belüli zendülések elcsitultak. Elfogadták, hogy én vagyok az új Papa. A Doktor szemébe néztem, aki ekkor már éppen kötözte a sebet. - Spasibo, Doktor. Egy élet, golyókkal, lőtt sebekkel, késekkel, pénzzel, hidegvérrel, kegyetlenséggel kikövezve. Mindezt azért, hogy a Papa büszke legyen majd. Papa, büszke vagy?
2023. május 1-jén az óriások vezére összehívta tanácsát, amelyre a nornát is meghívta, aki segített neki az istenekkel szemben. Kezdetben úgy tűnt, ez alkalommal sem történik majd semmi különös, ám amikor Hildr távozásra készült, fültanújává vált két óriás sutyorgásának, s a hallottaktól égtelen harag támadt a norna szívében. A szavak arról szóltak: Thrym azt tervezi miképpen szabadulhat meg Hildr-től, mivel a norna követeléseit nem kívánja a nagyhatalmú óriás teljesíteni, akkor sem, ha az átokkal legyőzik és feledésbe taszítják az isteneket. Hildr elnyomta abban a pillanatban dühét, s ahelyett, hogy szembesítette volna Thrym-et rossz döntésével, a norna úgy határozott, megbosszulja, amiért megpróbálták kijátszani. De nem kapkodott el semmit sem, és mindent gondosan előkészített.
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot és A legtöbb felhasználó (386 fő) Szer. Okt. 16, 2024 2:56 pm-kor volt itt.