általános kérdések
1. Az oldal a skandináv-germán mitológiát dolgozza fel és alkalmazza?
Világunk fő ihletője valóban ezen mondakör volt, de az oldal tartalma és leírásai nem feleltethetőek meg 100%-ban a skandináv-germán mitológiának.

2. Az oldal történései hol játszódnak? A mitológiában szereplő Kilenc Birodalom határai átléphetőek-e?
Az oldal történései az emberi világban ismert norvég fővárosban, Oslóban játszódnak elsődlegesen. Ez - ha a mitológia szerint szeretnénk besorolni - Midgardot jelenti, és nincs átlépés más birodalomba. Tekintve, hogy az istenek számára az Átok létezése bár már nem titok, továbbra is sok rejtély és kérdés övezi, nem kockáztathatják meg, hogy a világok között járjanak, hiszen nem tudják, pontosan hogyan terjed az Átok. Jelenleg tehát minden faj az emberek világában van, és Odin parancsára a határok átlépésére nincs lehetőség.

A skandináv mondakörben a világ felépítése elég bonyolult, röviden: kilenc birodalomból áll össze, és ezeket köti össze Yggdrasil, a világfa.
A Kilenc Birodalom:
― Asgard: az Áz istenek lakhelye
― Vánheim: Ván istenek lakhelye
― Alfheim: fényálfok lakhelye
― Jotunheim: jégóriások lakhelye
― Midgard: emberek lakhelye
― Svartalfheim: törpék és sötét álfok lakhelye
― Muspelheim: tűzóriások lakhelye
― Niflheim: a fagy és a halott lelkek lakhelye
― Helheim: Hel lakhelye, maga az Alvilág

3. Az oldal hű a Marvel-univerzumban szerepeltetett történetszálakhoz (pl. az istenek viszonyai)?
Nem. A világleírás sokban épít a mitológiára és a legendákra, de semmiben nem támaszkodik a Marvel-filmek tartalmára, néhány istenhez tartozó play by-t viszont valóban azok ihlettek.

4. Engedélyezett másik mitológiákból származó alakok megalkotása (pl. egyiptomi, görög istenek)?
Nem.

5. A mitikus lények tudják magukról, hogy ők istenek/óriások/valkűrök, stb.?
Általánosságban kijelenthető, hogy igen, azonban szükséges néhány kivételt is megfogalmaznunk:
― az elátkozottak a rajtuk ülő Átok szintjétől függően előfordulhat, hogy csak foltokban, vagy egyáltalán nem emlékeznek valódi énjükre;
― a félistenek esetében nem mindig garantált, hogy tudnak fogantatásuk körülményeiről, sokan közülük csak később értik meg, miért különböznek kissé (vagy nagyon) másoktól.

6. A halandók tisztában vannak a mitikus lények létezésével?
Alapvetően nem, viszont ebben az esetben is létezik kivétel: a beavatottak köre. Egy átlagos, halandó ember is ismer(het)i persze a mitológiát, annak szereplőit és legendáit, de ameddig valaki nem avatja be a létezésük titkába, addig nem fogja tudni, hogy például az istenek a valóságban is köztük járnak már. (Az egyik leggyakoribb ilyen beavatott csoportot értelemszerűen a félistenek, illetve azok halandó szülői alkotják.)

7. Most akkor ki kinek a kicsodája?
Az oldalon canonnak tekintett családfát/kapcsolatlistát itt találjátok.

8. A ciklikus felépítésben hogyan néz ki pontosan egy Ragnarök?
A ciklusonként bekövetkező Ragnarökkor úgy mondják, elpusztul a világ, amit Odinnak, Vilinek és Vének kell újrateremtenie minden alkalommal. A gyakorlatban a Kilenc Világ nem törlődik ki a létezésből, ám az istenek és óriások csatája az életre alkalmatlanná teszi a világokat. Meghal minden ember, álf, törp, de az esemény nem kíméli a félisteneket sem, az óriások közül is csak azoknak van esélyük a túlélésre, akiket isteni szintre emeltek (tehát a mitológiában bár óriásoknak születtek, később mégis az istenek között foglalták el a helyüket, mint például Skadi vagy Aegir). Egyedül azok az istenek és isteni lények képesek tovább létezni ilyen körülmények között, akik túlélték a Ragnarököt, ők minden maradék erejüket latba vetve próbálnak fennmaradni, ameddig Sirona norna újra nem köti a halott istenek elvágott életének fonalát. Az elesett istenek ekkor újra megjelennek, Odin pedig a romokból újjáteremti a kilenc világot - gyakorlatilag forró tűzgömbökből újra lakható és virágzó élettereket alkot. Újrateremtik az embereket, álfokat és törpéket is, akiknek újrakezdődik a történelmük, újra fejlődniük kell. Ha vannak olyan nem istenek vagy isteni lények (álfok, óriások, törpék), akiknek az új ciklusban fontos szerep jut, nagy tetteket kell végrehajtaniuk, ők a történelem megfelelő pontjain újra megszületnek majd, hogy beteljesítsék a sorsukat.
A nornák ebből az eseményből kimaradnak, a csarnokaik nem képzik a Kilenc Világ részét, így nem is semmisül meg, az ő életük mindig folytonos.
A mitológiából ismert Ragnarök egy a több közül, ám nem minden Ragnarök történik pontosan ugyanúgy, nem mindig ugyanazok az istenek és isteni lények maradnak életben a végén.

az isteni fajjal kapcsolatos kérdések
1. Az istenek az idők kezdete óta ebben a mostani testben élnek vagy időközönként átköltöznek más testbe?
Nem teljesen; mivel a Ragnarök időről időre bekövetkezik, ami így az istenek halálához vezet, nem beszélhetünk örökös alakról esetükben sem. Minden isten ugyanazt a testet birtokolja azonban egy "ciklusban", két Ragnarök között, tehát a jelenlegi teste minden istennek változatlan marad a következő Ragnarökig. Fontos viszont megjegyezni azt is, hogy szükség esetén képesek egy a magukétól eltérő képet láttatni másokkal.

2. Az istenek felismerik, ha félistennel találkoznak?
Bizonyos mértékben igen. A félistenek isteni szülője azonnal felismeri, ha a saját vérével találkozik, de egy másik isten is megérzi, hogy nem egyszerű halandóval van dolga, és mivel nem ismeri fel istenként, ki tudja következtetni, hogy félvérrel van dolga.

3. Hogyan mutatkozik meg az istenek halhatatlansága pl. sebzés hatására?
A nem súlyos sérülések maguktól is begyógyulnak, nagyságuktól függően több vagy kevesebb idő alatt, de a súlyos sérüléseket, például egy végtagvesztést már ők sem képesek begyógyítani magukon. Ekkor az egyetlen esélyük Eir istennő, aki képes a gyógyításukra, példának okán akár a végtagvesztést is képes lehet pótolni, amennyiben az elveszített testrész még rendelkezésre áll.

az Átokkal kapcsolatos kérdések
1. Hogyan "fertőződnek meg" az elátkozottak?
Az elátkozásnak tulajdonképpen csak egyetlen feltétele van: az Átok elterjesztőjének - Hildrnek, aki varázslat útján bocsátja az Átkot másokra - vagy egy légtérbe kell kerülnie áldozatával, vagy úgy kell nagyjából azonos területen tartózkodniuk, hogy a norna tisztán lássa a másikat.

2. Az Átok mely fajokat érinti?
Közvetlenül kizárólag az isteneket és az isteni lényeket, egyelőre. Nem kizárt, hogy az Átok hatását a későbbiekben kiterjesztjük az egyéb mitikus fajok "ismert" képviselőire is - erről mindenki időben értesülni fog.
Közvetetten az isteneken és isteni lényeken kívül az összes fajt érinti; amikor egy istennél vagy isteni lénynél az Átok eléri a végső stádiumot, társaikon kívül többé senki nem emlékszik majd a létezésére, senki nem fog bennük hinni, ezáltal tulajdonképpen végleg megszűnnek létezni. Amikor ez minden istennel bekövetkezik, eljön a Ragnarök.

3. Ki volt az első elátkozott és ki a legújabb?
Az Átok először Tyrt érte el, a legfrissebb áldozata pedig Njörd. A többiek a kettő közötti skálán helyezkednek el.

4. Mióta áll fenn ez a helyzet, mióta létezik az Átok?
Tyr nagyjából másfél évvel ezelőtt fertőződhetett meg vele, de biztosan csak kb. 1 éve tudnak az istenek az Átok létezéséről.

a félisten fajjal kapcsolatos kérdések
1. Az istenek minden esetben tudnak a félvér leszármazottaikról?
Nem feltétlenül tájékoztatják róla - és nem is mindig érdekli őket. Nem jön létre a tudatukban "automatikus üzenet" egy a vérükből származó félisten születésekor, azonban ha a saját félvér gyermekük közelébe kerülnek, megérzik bennük, hogy hozzájuk kapcsolódnak, tőlük származnak.

2. Mikor mutatkoznak meg egy félisten képességei?
Abszolút egyénileg változó. Van, akinek már gyermekkorában, de olyan is előfordul, hogy fiatal felnőttkorban. Amennyiben a képesség nem különösebben feltűnő (nem tud például villámokat előidézni, de mondjuk erősebb vagy okosabb a halandóknál), nem is feltétlenül gyanakodnak természetfeletti magyarázatra.

3. A félistenek jobban bírják az alkoholt a halandóknál (lassabban rúgnak be)?
Mint sok minden másban, úgy ebben is az istenek és a halandók között helyezkednek el. Talán nem tudnak olyan sok alkoholt büntetlenül elfogyasztani, mint egy isten, egy átlagos halandónál azért lassabban érzik meg a hatását. Túlzásba azonban nekik sem tanácsos esni, mert a hatások - bár később jönnek elő - ugyanazok.

a draugr fajjal kapcsolatos kérdések
1. Draugr-ok tudnak fajtársakat teremteni?
Nem. Draugr-t kizárólag Hel teremthet azzal, hogy visszahoz valakit a halálból a draugr fajra jellemző élőhalott állapotba.

2. Hogy kell elképzelni ezt a bizonyos "feléledést"?
Körülbelül azzal egyenértékű, mint amikor egy mély álomból ébred fel valaki. Hel soha nem véletlenszerűen és nem utólag választ; megvannak a kiszemeltjei, pontosan tudja, mikor következik be valaki halála, ezért szinte azonnal képes cselekedni. Látomásszerűen jelenik meg a leendő draugr előtt, és még mielőtt hagyná őket visszatérni az életbe, elmondja nekik, mi fog történni, hogy ne érje őket teljesen felkészületlenül a dolog.

a berserker fajjal kapcsolatos kérdések
1. A berserkerek harapása fertőző?
Nem. Berserkerek kizárólag két másik berserker gyermekeként születhetnek.

2. Léteznek félvér berserkerek?
Nem. Egy berserker csak egy másik berserkerrel képes gyermeket nemzeni (pl. berserker és halandó közti kapcsolatból sosem születik gyermek; sem halandó, sem berserker, sem félvér).

3. Mikor változik át először egy berserker?
Egyénileg változó, de általánosságban elmondható, hogy 11-14 éves koruk közöttre datálódik az első átváltozás. Ideális esetben ezt végigkísérik a szülők, megkönnyítve és segítve a folyamatot. Nem ideális esetben egy berserker akár bele is halhat az első átváltozásba.

3. A berserkerek falkákba rendeződnek?
Általában igen. Előfordulnak persze kivételek, magányos vagy épp kitagadott berserkerek, azonban - tekintve, hogy a berserkerek mindig egy-egy család leszármazottai - általánosan jellemző az összetartás bizonyos családok között, és ugyanígy jelen lehetnek ellentétek is családok - és így falkák - között.

a norna fajjal kapcsolatos kérdések
1. A fő nornák képesek megváltoztatni a múlt, jelen vagy a jövő történéseit?
Alapvetően, külön-külön nem, például Urd  "csak" emlékeket őriz, a múltat nem képes megváltoztatni. Az egyetlen lehetséges dolog, hogy a három norna (múlt-jelen-jövő) együttes erővel képes lehet megváltoztatni bizonyos eseményeket, az idő történéseit, elvégre akkor már jóval nagyobb erő összpontosul egyszerre, egy helyen.

2. Ki gondozza a világfát, ha a nornák is Midgardon tartózkodnak?
Itt, a Földön is van egy olyan hely, ahol táplálni tudják a Yggdrassil-t, ezáltal kapcsolódhatnak a világfához innen, Midgardból is, így az nem szárad ki.

3. A fő nornák a többiek felett állnak, tartoznak nekik elszámolással?
Nem tartoznak elszámolással a fő nornáknak a többiek, ugyanakkor a fő nornák figyelemmel kísérik a többi norna tevékenységét (így például igen valószínű, hogy nem értenek egyet Hildr tevékenykedésével sem).

4. A nornák is meghalnak a Ragnarök során?
Nem, mert nem a kilenc birodalom egyikében "élnek", nem ezekhez tartoznak, hanem az életfához kapcsolódnak, és Yggdrasil nem pusztul el a Ragnarök során. De ez nem zárja ki, hogy elhagyják ezt a helyet, így kerülhettek most Midgardba.

5. A nornák meg tudnak halni?
A nornák kortalanok, egyidősek Yggdrasillal. Nem könnyű őket megölni: mivel a nornák a sors örzői, az ő sorsuk mindig úgy alakul, hogy ne eshessen bajuk, mint egyfajta kicselezhetetlen ördögi kör, amelyet csak megfelelő varázstárgyakkal lehet megtörni - de még ezen tárgyak elkészítéséhez sem ért mindegyik törpe. Amennyiben mégis bekövetkezne a halál, éppen valamelyik fő nornánál, úgy egy másik norna a helyébe képes lépni.

6. A nornáknak is van "sorsfonaluk"? Mi történik a többi faj "sorsfonalával" egy Ragnarök során?
Nincs, ők kicsit időn és téren kívüliek. Azonban az olyan kortalan vagy kiemelkedő hosszú életet élő fajoknál, akiknek a sorsát "fonják", ott folytatólagosság van. Nem szakad el a fonál a Ragnarök miatt, így emlékezhetnek az istenek, óriások, stb. a korábbi ciklusban megélt dolgokra. A jelenlegi események, az Átok is úgy juthat tudomásukra, hogy Urd a múltbéli fonalakon érzékelhet valamiféle gyengülést, sérülést.

7. Hogyan születnek a nornák?
A nornák "születéséről" semmit sem tudunk, mivel nekik nincs sorfonaluk, nekik nincs egy kezdőpontjuk, ahogyan végpontjuk sem. Ők maguk sem emlékeznek a "születésük" pillanatára.

8. A nornák érzékelik az Elátkozottakat valamilyen módon?
Igen. Először Urdnak tűnt fel, hogy egyes istenek - a régmúlthoz kapcsolódó - sorsfonala elgyengült, foszlásnak indult, és már nem olyan erősek a szálak, mint korábban. Ez a furcsa jelenség korábban nem fordult elő, és nem is tudta értelmezni, mígnem a nővérei számára világossá nem vált a helyzet. Mostanra nem csak a főnornák érzékelik mindezt, hanem a sorsfonalakat látó összes norna.

9. Beleszólnak valamiképpen Hildr ténykedésébe a főnornák?
Egyik nornának sem az a feladata, hogy tevőlegesen irányítsa mások sorsát, ők csak "felügyelik" az időt és a történelem folyamát, ennélfogva nem szólnak bele az óriás Thrym és Hildr alkujába. Alapvetően nem céljuk, hogy a Sors természetes folyamát alakítsák, ám ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Hildr ténykedése miatt egyénileg másképp cselekednének akár a főnornák, akár a többi norna.

az isteni lények fajjal kapcsolatos kérdések
1. Az isteni lényeknek mindig is volt emberi alakja?
Nem. Amíg saját birodalmukban voltak nem volt emberi alakjuk, csak miután megjelentek Midgardban. Ez alól azok az isteni lények lehettek kivételek, akik Asgardban éltek és Mindenek Atyja lehetővé tette a számukra, hogy emberi formát is felvegyenek.