M E T A N O I A
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Lilja Ellen Nissen


Anonymous


Vendég —
Gratulálunk, elfogadva!
fáradj beljebb, lépj be közénk


Az előtörténetedben nem találtunk kifogásolnivalót, így hát az istenek nevében felhatalmazunk rá, hogy birtokba vedd Oslo utcáit!

Mielőtt még azonban fejest ugranál a játéktérbe, lenne néhány fontos kérésünk. Az első és legfontosabb, hogy tégy egy kört a foglalóinknál! Mindenképpen szükséged lesz az avatarod és a neved lefoglalására, nehogy mást is megkísértsenek a vonásaid, vagy éppen a neved csengése. Feltételezzük azt is, hogy mindenkinek van munkahelye - legyen az legális, vagy kevésbé legális -, ami ráadásul remek kiinduló alapja lehet jövőbeli plotoknak, ne felejtsd hát el megmutatni, mivel foglalkozol! Oldalunk tematikája szorosan összefügg a skandináv mitológiával és annak valamennyi szereplőjével, de mindenkinek furcsa lenne, ha Mindenek Atyja egyszerre két ember képében is az emberek között járna, igaz? Nagyon fontos tehát, hogy lefoglald a rendeltetésedet is, amennyiben a skandináv mitológia egy jelentős szereplőjét alkottad meg, annak leszármazottja vagy, vagy éppen egy óriással gazdagítottad a karakterek táborát.

A foglalók maradéktalan kitöltése után mindenképp szakíts időt annak ellenőrzésére, hogy kitöltötted-e a profilodban a fő karakteredre vonatkozó részt. Ne aggódj, ezt csak a Staff látja majd, és ha nem szeretnéd, nem is adják tovább senkinek a titkodat, nekik azonban fontos információként szolgál mindez.

Ha pedig minden fenti kötelező lépéseken túl vagy, nincs más hátra, mint előre! Ne aggódj, ha nincs még partnered az első játékodhoz, csak be kell lesned a ebbe a topikba és feladni egy csábító hirdetést, vagy épp lecsapni egy hozzád hasonlóan pajti után ácsorgóra. Az sem baj, ha van a fejedben egy konkrét plot, az ilyen irányú kecsegtető hirdetéseknek is kialakítottuk a megfelelő platformot. Esetleg egy konkrét személy hiányzik az életedből? A keresett karaktereink között neki is lesz helye.

Ne feledd: ha úgy érzed, valami igazán nagy és meghatározó dolog történik veled, ami másokra is hatással lehet, ne habozz egyeztetni a Staffal, érdeklődve hallgatunk!

Plotban és reagokban gazdag időtöltést és jó játékokat kívánunk!

Vissza az elejére Go down
Anonymous


Vendég —
Lilja Ellen Nissen ;;
Emma Stone Könyvesbolt tulajdonos Halandó CANON


A hit őrzője VAGYOK
30

Álmodozó ;
a családom szerint

Naív ;
az ellenségeim szerint

Szilárd hitű ;
szerintem



 
A múltad meghatároz, de nem lehet teher
minden a mély felszín alól
Hogy milyen vagyok? Úgy hiszem a földtől elrugaszkodott jelzőt mondanák rám a legtöbben, vagy éppen az álmodozót. A többség szerint nem a földön élek, hanem valami álomvilágban, mindezt csak azért, mert olyan dolgokban hiszek, amik számukra csak mesék. Nem mintha ez bármikor is zavart volna. Illetve de. Mikor még kicsi voltam. Azóta viszont megtanultam elengedni a fülem mellett. Végül is, nem muszáj mindenkinek abban hinnie, mint nekem. Elviekben szabad vallásgyakorlás van, szóval nekem legalább annyi jogom van hinni a régi istenekben, mint nekik bármi másban.
Kedves és segítőkész vagyok. Az esetek többségében mosollyal az arcomon látni. Nem vagyok egy búvalbélelt alak, bár meg lehet bántani, de a rosszindulat vagy éppen a bosszú nagyon távol áll tőlem. Pont ezért a naív jelző is tökéletesen illik rám, hiszen még az ellenségeimnek sem akarok rosszat, bár azt sem tudom vannak-e ellenségeim. Szerintem nincsenek. Miért lennének? A légynek sem ártok. Pedig azt hihetnék a sztereotípiákból kiindulva, hogy a vörös hajam lobbanékony természetet takar, de sokkal inkább a nyugalom jellemez.
Nem vagyok sem introvertált, sem extrovertált. Valahol a kettő között helyezkedem el. Szeretek beszélgetni, de olykor jól esik a magány, és a saját gondolataim társasága. Na meg persze a fehér bundás macskámé, akit Freyja-nak neveztem el, az istennő tiszteletére.
Úgy hiszem mindent elmondtam, amit tudnod kell. Alapvetően egy teljesen átlagos nő vagyok, egy átlagos élettel. Szeretek olvasni, filmet nézni, zenét hallgatni és nagyokat sétálni. Hogy mire vágyom? Egy kapcsolatra… néha nagyon egyedül érzem magam. És jó lenne, ha a mesék valósággá válnának. Töretlenül hiszek abban, hogy minden, amit anyám mesélt még nekem gyermekként, igaz, de néha jó lenne, ha erről meg is győződhetnék. Bár akkor már nem is hit lenne, hanem tudás. Igaz?

 
Mindenkiben rejtőzik egy történet
meséld el a tiéd

-Mami… mit csinálsz?
-Lilja… miért nem alszol kicsim?
-Nem tudok…
Alig öt éves voltam, mikor ez a párbeszéd lezajlott köztem és anyám között. Emlékszem, nem tudtam megfogalmazni mit érzek, csak annyit tudtam, hogy rossz érzés volt, ami ébren tartott. Ezért is másztam ki az ágyamból, és osontam át a szüleim szobájába. Az ajtó résnyire nyitva volt, ahogy mindig is, de most csak anyámat láttam egy kisszekrény előtt térdelni, amelyen gyertyák és füstölők égtek, melyek apró szobrokat vettek körbe. Olyanok voltak, mint a babáim, csak ezek fából voltak kifaragva. Emlékszem, percekig csak nagy szemekkel, ámultan néztem őket a résen át, na meg anyám arcát, melyen ott táncolt a gyertyák fénye, álomszerűvé varázsolva alakját. Végül a kíváncsiság vitt be a szobába, bár apámat nem találtam odabenn.
Ezen az estén mesélt nekem anyám először a régi korok isteneiről. Ámulattal hallgattam a történeteiket, lelkesen kérdezgettem a törpékről, az óriásokról, az alfokról, valkűrökről. Minden érdekelt. Ez a világ sokkal izgalmasabbnak és színesebbnek tűnt, mint amiben addig éltem. Végül is, melyik kisgyereket ne érdekelnének olyan lények, amik erősebbek, hatalmasabbak az embernél? Vagy hallgatta volna szívesen a történetet Yggdrasilról, a világfáról, melyen kilenc világ helyezkedett el? Sokszor játszottam azt, hogy egyik világból a másikba sétáltam. Vagy Vedulfölnir, a sas hátán repültem körbe a fát. Volt, hogy Nidhoggal, a sárkánnyal beszélgettem képzeletben, miért rágja a fa gyökerét?
Anyám úgy adta elő minden történetüket, mintha valóban ott lett volna, mintha valóban megtörtént volna, és itatott át hitével anélkül, hogy rámerőszakolta volna azt. Nyitott voltam rá, ahogy az imádságra is. Ha apám, aki halász volt, kinn maradt éjszakára a tengeren, akkor Njördhöz és Aegirhez fohászkodtunk, hogy vigyázzanak rá, és vezessék haza épségben. Ha vihar volt, akkor Thorhoz és Ránhoz, hogy őrizzék meg otthonunk épségét. Mikor már idősebb lettem, és érdekelni kezdtek a fiúk, akkor Freyja került sorra, hogy megáldja a kapcsolataimat. Mindig volt lehetőség megszólítani valamelyiküket, és sokkal inkább elfogadható volt számomra az, hogy több isten uralkodik a világ felett, mint a keresztények egyisten hitű rendszere.
Idővel olyan természetessé vált számomra, hogy beszélgessek velük, vagy a támogatásukat kérjem, mint a légzés. A részemmé váltak, és ettől még az sem tántorított el, ha olykor bolondnak bélyegeztek. A hitem bennük megingathatatlan volt, és bár nem láttam őket, vágytam és reméltem, hogy ott élnek, léteznek körülöttünk, és talán még találkoztam is velük, csak nem ismertem fel őket. Hiszen Odin is mennyit járt az emberek világában! Akkor miért ne élhettek volna még most is köztünk, megbújva, várva, hogy ismét felemelkedhessenek, és az emberek eszébe jussanak?
Miután leérettségiztem, ösztöndíjjal főiskolára mentem, könyvtár szakra. Nem mintha könyvtáros akartam volna lenni. Könyvesboltot akartam nyitni. Soha nem érdekelt igazán a bulizás, vagy a pasizás, annál inkább a könyvek. A tudásszomjam és az érdeklődésem végtelen volt. Rengeteget olvastam. Szépirodalmat, fantasyt, sci-fiket, vallástörténeti könyveket, de a hitemben semmi nem tudott megingatni. Persze, anyám meséinek hála, talán a fantasy könyvek és a skandináv mitológiáról szólók álltak hozzám a legközelebb.
Diploma után dolgozni kezdtem, összegyűjtöttem egy kis pénzt, és huszonnyolc éves koromban végre megnyithattam a saját könyvesboltomat! Felejthetetlen érzés volt, mikor először léptem át a kis üzlet küszöbét, amelyhez egy apró lakás is tartozott az üzlet felett. Igaz, minden pénzem ráment és még hitelt is fel kellett vennem, de megérte, mert teljesült az álmom! Legalábbis az egyik.
Hiányzott, hogy másokkal is tudjak beszélgetni a hitemről, a szenvedélyemről. Anyám persze mindig a rendelkezésemre állt, de lássuk be, elég magányosnak éreztem magam, hiszen úgy tűnt, egyedül én hiszek valamiben, amit mindenki más kinevet vagy szimplán csak furcsának talál. Ezért is döntöttem úgy, hogy az internethez fordulok. Elindítottam egy oldalt, amire a skandináv mitológiával kapcsolatos történeteket, tényeket gyűjtöttem, és kiegészítettem egy fórum résszel, ahol beszélgetni lehet. Végtelenül lassan, de azért összegyűltünk páran. Nem sokan, alig pár tucat ember Oslo és környékén, de arra bőven elég volt, hogy havonta egyszer találkozzunk, beszélgessünk, kötetlenül, és legfőképpen anélkül, hogy bolondnak néznének minket.

Vissza az elejére Go down
 
Lilja Ellen Nissen
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Lilja Ellen Nissen
» a genetikai kód ellen
» Ellen Oen Asheim

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
M E T A N O I A :: Elesett harcosok ;;-
Ugrás: