M E T A N O I A
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Julien Lucian Moreau


Anonymous


Vendég —
Gratulálunk, elfogadva!
fáradj beljebb, lépj be közénk


Az előtörténetedben nem találtunk kifogásolnivalót, így hát az istenek nevében felhatalmazunk rá, hogy birtokba vedd Oslo utcáit!

Mielőtt még azonban fejest ugranál a játéktérbe, lenne néhány fontos kérésünk. Az első és legfontosabb, hogy tégy egy kört a foglalóinknál! Mindenképpen szükséged lesz az avatarod és a neved lefoglalására, nehogy mást is megkísértsenek a vonásaid, vagy éppen a neved csengése. Feltételezzük azt is, hogy mindenkinek van munkahelye - legyen az legális, vagy kevésbé legális -, ami ráadásul remek kiinduló alapja lehet jövőbeli plotoknak, ne felejtsd hát el megmutatni, mivel foglalkozol! Oldalunk tematikája szorosan összefügg a skandináv mitológiával és annak valamennyi szereplőjével, de mindenkinek furcsa lenne, ha Mindenek Atyja egyszerre két ember képében is az emberek között járna, igaz? Nagyon fontos tehát, hogy lefoglald a rendeltetésedet is, amennyiben a skandináv mitológia egy jelentős szereplőjét alkottad meg, annak leszármazottja vagy, vagy éppen egy óriással gazdagítottad a karakterek táborát.

A foglalók maradéktalan kitöltése után mindenképp szakíts időt annak ellenőrzésére, hogy kitöltötted-e a profilodban a fő karakteredre vonatkozó részt. Ne aggódj, ezt csak a Staff látja majd, és ha nem szeretnéd, nem is adják tovább senkinek a titkodat, nekik azonban fontos információként szolgál mindez.

Ha pedig minden fenti kötelező lépéseken túl vagy, nincs más hátra, mint előre! Ne aggódj, ha nincs még partnered az első játékodhoz, csak be kell lesned a ebbe a topikba és feladni egy csábító hirdetést, vagy épp lecsapni egy hozzád hasonlóan pajti után ácsorgóra. Az sem baj, ha van a fejedben egy konkrét plot, az ilyen irányú kecsegtető hirdetéseknek is kialakítottuk a megfelelő platformot. Esetleg egy konkrét személy hiányzik az életedből? A keresett karaktereink között neki is lesz helye.

Ne feledd: ha úgy érzed, valami igazán nagy és meghatározó dolog történik veled, ami másokra is hatással lehet, ne habozz egyeztetni a Staffal, érdeklődve hallgatunk!

Plotban és reagokban gazdag időtöltést és jó játékokat kívánunk!

Vissza az elejére Go down
Anonymous


Vendég —
Julien Lucian Moreau ;;
Harwey Newton Haydon séf berserker SAJÁT


szörnyeteg VAGYOK
28

makacs ;
a családom szerint

seggfej ;
az ellenségeim szerint

céltudatos ;
szerintem



 
A múltad meghatároz, de nem lehet teher
minden a mély felszín alól
Francia családi titok.
Párizsban született 28 évvel ezelőtt, nagyszülei és szülei is berserkerek voltak, így teljesen egyértelmű volt, hogy a következő utód is hasonló képességekkel fog születni. Kicsit önfejű, kicsit makacs, és annál inkább hirtelen haragú. Néha nehezen tud uralkodni az érzelmein, de szerencsére megtalálta azt a hobbit/hivatást, ami teljesen ki tudja kapcsolni. Már egészen kiskora óta érdekelte a gasztronómia, anyukája mellett folyamatosan ott állt és tolna arrébb az asszonyt, hogy majd ő megcsinál mindent. Számos sérülést szerzett ennek köszönhetően, de egyik sem vette el a kedvét a főzéstől, sőt, csak még inkább akarta a dolgot.
Hamar megtanították neki, hogy van amiről nem szabad senkinek sem beszélni, mert annak következményei lehetnek. Megtanulta, hogy legyen bármennyire is mérges, a szájára tudnia kell bizonyos dolgokkal kapcsolatban lakatot tennie.


Szerető, védelmező testvér majd megtört.
Julien édesapját hamar elveszítette egy autóbalesetben, anyukája pedig egy közeli baráttal vigasztalódott az esemény után, így született meg a baleset után 10 hónappal később Helena. Julien nem tudott haragudni az édesanyjára, hiszen mindig is szeretett volna magának egy testvért akit megvédhet a világ sérelmeitől. Imádta a húgát, minden olyat csinált amire a többi korabeli fiú csak húzta volna a száját vagy egyszerűen hátat fordított volna a kicsi lánynak. Hat év volt közöttük, és nem csak annyiban tért el a genetikájuk egymástól, hogy különböző apa gyermekei, hanem abban is, hogy Helena apja teljesen átlagos ember, így a lány sohasem tudhatta meg, hogy mi is rejtőzik Julienben.
Helena 8 éves volt amikor elhunyt. Autóbalesetben, mint ahogy Julien apja is, annyi különbséggel, hogy ezt most a fiú végig is nézte. Próbálta újra éleszteni a lányt, miközben segítségért kiabált, de nem tudott már senki sem segíteni neki.

Michelin csillagos séf, az egyik TV-s főzőműsor könyörtelen mentora és zsűrije.
Nem is születhetett volna jobb városban, mint Párizs, hisz ott egyből olyan gasztronómiai tudást tudott magába szívni, mint ami más városban sohasem sikerült volna neki. Tanult és folyamatosan fejlesztette magát, majd lehetőséget kapott külföldi éttermekben is kipróbálni magát, céltudatosan és megállíthatatlanul haladt egyre följebb és följebb a ranglétrán, két éve pedig a New Yorki Lappart étteremben megszerezte élete első Michelin csillagát. A hatalmas siker után még több lehetőség nyílt számára, így kalandvágyó lévén élt is az egyik lehetőséggel. Jelenleg Oslo-ban egy szintén Michelin csillagos étteremben dolgozik, felkérték az egyik TV csatorna által létrehozott főzőműsor zsűrijének és azon dolgozik, hogy megnyissa első saját éttermét, aminek a Helena nevet fogja adni.

 

 
Mindenkiben rejtőzik egy történet
meséld el a tiéd


Helena Ez az Ő étele lenne. Imádná minden egyes részletét, a kinézetét, a játékot a színekkel és az állagokkal. Azt mondaná rá, hogy olyan szép, hogy legszívesebben megfestené, illetve alaposan elkezdené megböködni, hogy nem csaltam-e és egész véletlenül 3D-s nyomtatóval csináltam. Mosolyogva figyelném, ahogy eltűnteti szépen lassan a tányérról az ételt, majd huncut mosollyal nézne rám és elkezdené kinyalni a tányért is, mint valami kutyus…ami nem is állna olyan messze az igazságtól.
Sohasem fogom viszont látni azt a huncut mosolyt, amivel azt jelzi, hogy valami olyat fog csinálni, amit nem lenne illendő vagy szabad. Sohasem fogom látni, kivéve ha tükörbe nézek és magamra mosolygok, de miért is tennék ilyet?
Nem akarok most rágondolni, mégis főzés közben folyamatosan ráterelődnek a gondolataim. Fölnézek a kész tányérról, a velem szemben lévő 6 versenyzőre, akik eddig árgus szemekkel figyelték minden mozdulatomat, mert azt hitték, hogy a feladatuk az lesz, hogy leutánozzanak, a nehezítés pedig nyilván az, hogy az egész főzés alatt meg sem szólaltam ezért maguknak kell kitalálni a hozzávalókat, a mennyiségeket.
- Aki azon gondolkozik most, hogy vajon mivel kezdtem a főzésemet és mik azok a lépések amit semmiképpen sem szabad elfelejteni, azok akár csomagolhatnak is, mert a feladat az, hogy mindenki megkap egy-egy alapanyagot abból az ételből amit én most elkészítettem, és valami teljesen mást csináljon vele. A kóstolás során egyáltalán nem akarok azokkal az ízekkel, formákkal találkozni, mint amik most itt vannak a tányéron. - látom rajtuk, hogy meglepődtek, és azt is érzékelem, hogy a zsűri társak is ledöbbentek, valamint a producer is duruzsol a fülembe, hogy egyáltalán nem erről volt szó. Ma tényleg egy másolós feladat lett volna a cél, de ha azt kellene néznem és kóstolnom amit ezek a magukat szakácsnak nevező egyének tákolnak össze akkor valószínűleg már az első versenyzőre ráborítanám az asztalt, hogy mégis mit képzel, hogy merészeli elrontani a húgom kedvenc ételét.
Mindegyik versenyző megkapja 1-1 tányéron az ételt amit készítettem, hogy megkóstolhassák mi az amihez még csak hasonlót is tilos csinálniuk.

~~~~

Helena- Elegáns fehér betűkkel látható ez a név a bejárati ajtó fölött. Azt hirdeti, hogy itt  hamarosan nyílni fog valami és ha belesnek az ablakokon akkor az is kivehető, hogy egy étterem van készülőben, méghozzá nem is akármilyen. Éppen olyan letisztult és tökéletes, mint amilyen Ő volt, mégis van benne némi játékosság is. Ahogy belépek a munkások egyből felnéznek, egyesek bólintanak, vagy intenek, mások mit sem törődnek velem, hanem csak egyszerűen folytatják amit elkezdtek. Ez utóbbi reakció egy cseppet sem zavar, sőt éppen ezt részesítem előnyben, amikor valaki annyira koncentrál, hogy történjen bármi, nem zökken ki abból amit éppen csinálnia kell.
Egy alacsonyabb, és meglehetősen vékony férfi közelít felém, kezében hatalmas mappával, amiből számos megjelölő cetli lóg ki különböző színekben. Már korábban elmondta, hogy melyik szín mit jelöl, a zöld vagyok én, mert ha elvesztem a türelmem akkor kékeszöld szemem teljesen zöld színűre vált, és ezt általában kiabálás követi.
Fogalmam sincs miért állított ilyet.
Leülök az egyik lepellel borított székre és az asztalra támasztom a karjaimat. Várom a rossz híreket, mert biztos vagyok abban, hogy már megint lesz jó pár belőlük.
- Szép napot! A közepébe csapva… nem várt költségek merültek fel, a munkások találtak egy vezetéket a falban amit nem tudnak beazonosítani, ezért ki kell hívnunk szakértőket akik megállapítják hogy mi lehet az, és hogyan tudnánk azt onnan eltűntetni. - kezdi és egyből a közepébe is vág. Megtanulta már, hogy nem szeretem a mellébeszélést ha üzletről van szó. Meg az élet más területein is ki nem állhatom, de neki erről még nem sok fogalma lehet.
- Már mondtam Fabian, hogy a pénz nem érdekel, az idő a fontos. Egy nappal sem térhetünk el a tervezett megnyitótól, kerüljön bármennyibe is. – Fabian megkönnyebbülten felsóhajt, vagyis valószínű ez volt a legrosszabb híre a számomra. Utána még kitér mindenféle apróságra, amit egy cseppet sem bánok, hiszen szeretem ha kézben tudom tartani a dolgokat, és ha minden történésről tudomásom van, elvégre nem egy kis gyorsbüfét tervezek nyitni, hanem egy remélhetőleg Michelin csillagosat. Mondjuk három csillaggal már megelégednék. Akkor lenne nekem négy, mert egyet már két éve sikeresen elnyertem.


Vissza az elejére Go down
 
Julien Lucian Moreau
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
M E T A N O I A :: Elesett harcosok ;;-
Ugrás: