@Anneke Klepp - credit: ♛

Gullveig látomásai igen ritkán szólnak önmagáról, ezért igen nagy meglepődéssel fogadta, mikor a jövőképekben saját magát látta viszont. Mindig azt gondolta, hogy ha egyszer majd róla szólnak a jóslatok, azt fogja látni, hogyan éri utol őt is az átok. Azonban a jövendő másfajta veszedelmet tartogatott a számára. A látomásban egy kihalt utcán sétálok egymagam. A távolban még épphogy hallani a belváros nyüzsgő hangjait, de minden megtett lépéssel egyre messzebb kerülök a városi forgatagtól. A hosszú sötét utca monoton sötétjét néhány lámpa fénye töri meg, így csempész egy kevéske fényt a csillagtalan éjszakába. Egyszer csak idegen cipők kopogása sejlik fel a hátam mögül. Valaki követni kezd. Hirtelen megtorpanok és vállam felett óvatosan hátra nézek, hogy megnézzem ki jár a nyomomban. Az engem követő alak is megfékezi lépéseit és megáll az egyik fa árnyéka alatt, mögöttem egy olyan másfél-két méternyire. Az ismeretlen leereszti karját és egy élesnek látszó tárgy csillan meg ujjai szorításában. El akarok futni, lábaim viszont mintha csak gyökeret vetettek volna a betonban, képtelen vagyok testemet mozgásra bírni. Isteni erőm is elhagyni látszik. Az idegen gyilkos szándékkal indul meg felé és mikor elém ér, döfésre emeli karját. Pillantásom elkapom... és a jövőkép itt véget is ér.  

Napok teltek el, mire az istennő látomása megelevenedett. Akkor és ott, ahogy a jövő mutatta, feltűnt egy rossz szándékú idegen, hogy az életére törjön, mégsem ez volt a vég számára. Váratlanul megjelent egy lány, aki pont a környéken járt és a megfelelő pillanatban lépett közbe. Talán a sors akarta azt, hogy Gullveig találkozzon vele. Az eset után Gullveig úgy döntött nagyobb figyelmet fordít fizikumára, ezért megmentőjétől kért segítséget. Az önvédelemben jártas Anneke pedig szívesen szárnyai alá vette a szőkeséget. Gullveig hálás volt és alig várta az első közös edzést. Pár nappal találkozásuk után a megbeszéltek szerint jelenik meg az edzőterem ajtajánál. Fürkésző tekintettel méri körbe a helyet, vállán egy sporttáska lóg, amiben edzésre alkalmas viselet lapul. Szelíd mosoly fut végig arcán, mikor meglátja a teremben gyúró, kipattintott, majd két méter magas alakokat. Abszolúte kilóg a sorból, alig 155 centi magasságával és vékonyka, kislányos termetével azonnal felhívja magára a bentlévők figyelmét. Gullveig mégsem foglalkozik a bámészkodókkal, inkább a pult mellett álló Anneke felé sétál. A lány nincs egyedül egy megtermett férfivel társalog épp.
-Szia, igen, minden rendben volt. - feleli, majd a leendő oktatója mellett álló úriemberre emeli tekintetét. Anneke bemutatja a kollégáját, akivel az istennő gyakran találkozni fog, ha rendszeres látogatója lesz az edzőteremnek.
-Nagyon örülök a találkozásnak, Pjotr. - mondja a szőkeség és megereszt a férfi felé egy kedves mosolyt. "Az öltözők meg erre vannak, gyere" vezeti körbe Anneke, miközben arról beszélgetnek, az istennő milyen hiányosságain kellene javítaniuk. Gullveig egy pillanatra elgondolkodik.
-Valóban. Igazából mindenben...az alapoknál is erős hiányosságaim vannak. - vallja be a lehető legőszintébben, miközben belép az öltözőbe. Eddig nem érezte szükségét, hogy önvédelmi technikák tanulására adja a fejét, azonban a múltkor történtek ráébresztették ennek szükségességére. A halandók világa veszélyesebb, mint azt valaha is gondolta. Nem titkolja, hogy harci felkészültsége kimerül a rúgkapálásban és a karmolásban, de talán még a harapást is odasorolná a nem túl professzionális technikái közé. A szőke megkapja az öltözőszekrény kulcsait, majd neki is fog, hogy utcai viseletét átcserélje. Gullveig nem időzik sokat, hamar edzőruhájába bújik, széna színű haját pedig egy lazább copfba fonja, hogy az ne zavarja majd gyakorlása közben.
-Anneke, teljesen a szakértelmedre bízom magam. - pillant a lány felé feltétlen bizalommal, miközben összehajtogatott ruháit, utcai cipőjét és edzőtáskáját a szekrényébe rakja, majd kulcsra zárja azt. Biztos benne, hogy Anneke mellett rengeteg hasznos dolgot fog majd tanulni.

Gullveig. Igen hölgyeim és Uraim AZ a Gullveig fog tőle leckéket venni önvédelemből. Hogy hogyan is sikerült mindez, és miért vág a terem felé menet most olyan képet a bukósisak alatt, amint akivel élete lottónyereménye történt? Nos ez egyszerű. Nem sok álf, pláne nem sok közülük való tag számolhat be róla, hogy ismerhet egy Istent. Pláne nem egy olyan hatalmas erejű varázslónőt, mint az említett arany hajú szépség. Lisbet már az első találkozás elújságolása után a lelkére kötötte, hogy őis találkozni akar vele, de sajnos a mai napon közbe jött valami Ingével együtt, aminek a hátterében még csak véletlenül sem a szüleik állnak deeehogy, szóval ezt ki kellett hagyja. Bár lehet jobb is, tekintve, hogy még Anneke sem tudja, hogy és mennyire fog fangörcsöt kapni így elsőre. Vagyis másodszorra, de az elsőnél csak a végén derült ki, hogy kicsoda is a nő.
- Pjotr.- pacsizik le a bejáratnál a sráccal, nem véletlenül a szolgálati edzőtermet adta meg címként Sesiljának, hisz lényegében itt van a legnagyobb biztonságban. Nem is csak azért, mert csupa egyenruhás jár ide edzeni, így a múltkori támadás esélye,amit a nő elszenvedett szinte nulla, hanem mert ha bárki más nem épp emberi erővel ellátott személy akarna kikezdeni vele, nos...nem ekkora feltűnést keltő ponton tenné. Hisz ki akarna zsaruk szeme láttára természetfeletti erőket villogatni?
Nem megy beljebb, táskáját a lába közé ejtve a pultnak dől, sisakját felrakja rá, és hálás mosollyal köszöni meg, amikor a bajszos orosz a pult alá teszi neki, ne kelljen az öltözőben a csepp szekrényt erre pazarolni.
- Valakit vársz? Valdisson ma már volt bent. -
- Igen, tudom, hogy az az anyaszomorító járt már itt, most nem őt várom, egy magánszemélynek fogok pár tippet adni. -
- Te? Tippeket osztogatsz ingyen? -
- Jaj ne hökkenj már meg ennyire, néha én is lehetek jófej... - vág egy bosszús grimaszt, mire férfias röhögést kap válaszul. - Na! Viselkedjél, ott jön, és szemed levedd róla,mert letépem ami kiáll. - mered a férfira, aki feltartja a kezét megadóan, de azért kíváncsian figyeli, ki lép be.
- Gondolom akkor nemfog fizetni. - jegyzi meg, mielőtt nyílna az ajtó.
- Nem, majd hozok cserébe valami nyalánkságot.- vigyorog rá, és mosolya nem hervad le,amikor a belépő nő felé pillant, és int neki.
- Az annya'! Hogy te hol szedsz mindig ilyen nőket össze Anke.... - hallja a dermedt megdöbbentést, és az elismerést, és elégedetten húzza ki magát. Hisz ha a férfi tudná mennyire is mázlista, még jobban irigykedne, pedig Sesilja csupán ismerős, semmi bensőségesebb.
-Mázlim szokott lenni. Mondom, legközelebb hozok neked is valakit Pjotr. - mormogja. - Szia! Gond nélkül ideértél? - szólítja meg az elé toppanót, és talán hallani némi lányos izgatottságot a hangjában, de ugyan...ennél nagyobb önuralma szokott lenni. Ugye. Ugye?! - Sesilja, bemutatom Pjotr-t, nagy százalékban ő van a pultnál, így ha esetleg néha jönni szeretnél nélkülem is, akkor őt kell keresned, hogy szekrénykulcsod adjon. - int a megtermett férfi felé, aki olyan bárgyún vigyorog, mint egy szűzfiú. - Az öltözők meg erre vannak, gyere.- biccent a fejével, és elindul jobbra hátra. - Azt múltkor nem beszéltük át, hogy pontosan mit is szeretnél megtanulni, és hogy miben is van hiányosságod. - löki be a női öltöző ajtaját, és tartja a másiknak, míg belép. - Itt a kulcsod, nyugodtan öltözz át és rakd be a cuccaid. - nyújtja át az említett tárgyat és a saját táskáját ledobja az egyik padra, majd nekiáll átöltözni. Múltkor épp időben lépett, hogy ne essen nagyobb baja az Istennőnek, így fogalma sincs mennyire tudta volna megvédeni magát ha csak egy kicsit is.

Sesilja & Anneke

"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide."
RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ