Iris & Dimitriy

Amikor az ajtó felé kezdtem terelgetni, megfordult a fejemben, hogy talán nem fogja hagyni, talán átveszi majd az irányítást, ami legalább annyira izgató lett volna, mint ahogy most áll előttem, kiszolgáltatva magát nekem, hogy azt csináljak Vele, amit csak akarok. Én pedig kellőképpen ki is használom a helyzetet, teste minden porcikáját érintem vagy csókolom, nyelvemmel barangolom végig azokat a részeket, ahova juttatok az édes krémből, de egyetlen helyre kínosan ügyelek, hogy mindenféle módon elkerüljem, szándékosan kergetve ezzel az őrületbe. Mert látom rajta, hogy miként hat ez rá és azt is látom, ahogy finoman mozdul csípője, tekintete szinte sóvárog azért, hogy megérintsem, mégis ellenállok a késztetésnek. Legalábbis egy darabig, mert miközben az Ő vágyát szítom, az enyém is egyre jobban feléled, halk sóhajai és feszült légzése, csak tovább fűti testemben a forróságot, így végül már én sem tudom megállni, hogy ha máshogy nem is, legalább csípőmmel ne simuljak finoman ágyékának, beleborzongva az érzésbe, ahogy keményen nekem feszül.
Nyögése hallatán libabőrössé válik az egész testem és ezen nem változtat az sem, ahogy felpillantok rá, miközben Ő fejét az ajtónak veti és olyan vágyakozva kér, hogy ismételjem el azt a szót, hogy egyszerűen képtelen lennék ezt megvonni Tőle és igazság szerint, ma még legalább ezerszer el akarom ismételni de talán jobb, ha párszor inkább éreztetem Vele, mielőtt még elcsépeltté válna. Ezért is cirógatom végig orrommal nyaka bőrét, ami a buja kínzásom mellett egészen gyengédnek tűnhet, ugyanakkor kezem már vezetem is lentebb testén, hogy ujjaim finoman köré kulcsoljam, ezzel adva némi enyhülést a vágyának, valamint az enyémnek is, mert legalább olyan őrjítő számomra ez az egész játszadozás, mint neki. Épp annyira felajzom magam vele, mint Őt, mert az érzéstől, ahogy keményen kezembe lüktet, másra se tudok gondolni, csak arra, milyen mámorító lesz az, amikor végre magamban érezhetem majd, de az, ha rajtam múlik, még jóval odébb van, ettől a gondolattól pedig nyelnem is kell egy nagyot.
Megszabadulok az üvegtől, az utolsó adag krémből azonban juttatok egy keveset alsó ajkára, szinte megjelölve ezzel a területet, hogy oda bizony, még szándékozok visszatérni, ezzel ellentétben viszont lefelé kezdek testén araszolni, lassan ereszkedve térdre előtte, onnan pillantva fel rá, ahogy Ő maga is elsuttogja, hogy szeret. Tekintetem nem ereszti övét, miközben alhasára, majd combjára hintek lágy csókokat, leheletemmel borzolom finoman bőrét, a látvánnyal pedig, amit előtte térdelve látok, képtelen vagyok betelni. Amikor hozzámentem, még elképzelni is képtelen lettem volna, hogy valaha is elé ereszkedjek bármilyen okból, akár szó szerint, akár átvitt értelemben, most mégsem érzem megalázónak egy pillanatig sem, hogy a lábai előtt heverek, mert olyan mohó vággyal pillant rám, tekintetével sóvárog érintéseimért és csókjaimért, hogy csak még jobban izgat a gondolat, hogy ajkaim közé vehessem végre. Hogy lássam, miként borzong meg a teste Tőlem, miként feszülnek meg izmai és gyengül el attól, amit Vele művelek, így amikor finom, lágy csókot hintek férfiasságára, mielőtt lassan ajkaim közé engedném, végig Őt, az arcát, teste reakcióit figyelem buja mosollyal szám szegletében.
Egyszerűen nincs izgatóbb  érzés és látvány annál, mint ami most tárul szemeim elé, miközben én magam is halkan nyögök az élvezettől, ahogy lassú, kínzó mozdulatokkal kényeztetem, testem még jobban felforrósodik, pedig le mertem volna fogadni, hogy ez már lehetetlen. Mégis úgy érzem, hogy a forró láva, még csak most éled fel bennem, most kezd csordogálni ereimben vér helyett, hogy testem minden létező pontját felhevítse, kínzón mardosva bőrömet, izgató bizsergés kíséretében vonulva végig rajtam, hogy aztán a combjaim között állapodjon meg még édesebben gyötörve. Még az arcom is felforrósodik, egészen kipirulok, hajam izzadt homlokomra tapad, nyakam bőrét csak még tovább melegíti, a légzésem pedig ugyanúgy, ahogy az Övé is, egyre gyorsabbá, egyre kapkodóbbá válik. Iszonyúan beindítanak a hangok, melyeket kicsalok belőle ajkaimmal vagy épp nyelvem játékával néha, ahogy finoman végig húzom rajta, tekintetem pedig újra és újra testére vetül, figyelve minden rezdülésére.

Iris & Dimitriy

Pokolian felizgat, ahogy nyelvével eltünteti ujjamról a krémet, miközben tekintete olyan forró szenvedéllyel tartja fogva enyémet, hogy még levegőt is elfelejtek venni és, bár alig múlt el a pillanat, hogy magamon érezhettem ajkai és nyelve őrjítő játékát, most mégis sóvárogva bámulom. Ajkamba harapok a látványtól, testem azonnal reagál mozdulataira, bőrömet újra az a kínzó forróság karja át és amint lehetségessé válik, simulok is az Övéhez, mintha így akarnám felmelegíteni vagy épp, ellenőrizni, hogy az Övé is ilyen forró-e, ugyanaz a láz gyötri-e Őt is.
Tüzes, mohó csókra csábítom ajkait, nyelvem követelőzve simul nyelvéhez, a Nutella édes íze pedig, amit ajkain érzek, csak még jobban feltüzel, mert elmémben már körvonalazódik is a terv, miféle helyekről lenyalva akarom elfogyasztani.
Egész az ajtóig taszítom, ajkaimra mosolyt csal, hogy készségesen hagyja magát, hogy egy pillanatig sem ellenkezik vagy avatkozik közbe, ez pedig egészen felbátorít, így forró csókunkból kiszakadva, már veszem is magamhoz a következő adag krémet, hogy végig kenjem perzselő bőrén. -Lesz alkalmad nassolni. Sőt. Ajánlom is, hogy így legyen.- duruzsolom pimasz mosollyal, miközben gondosan végig kenegetem rajta a krémet, teste látványától finoman ajkamba harapok, nem is titkolom el, mennyire felizgat, mennyire tetszik, de végül nem váratom már tovább.
Nyelvem buja mozdulatokkal siklik végig bőrén, lágyan tüntetve el róla a krémet, szépen lassan haladva nyakától lefelè mellkasáig és, miközben mellbimbójánál elidőzök picit, kezem sem marad tétlen. Finom, cirógató mozdulatokkal érintem, bőre forróságától azonban, már én magam is feszültebben lélegzem, ahogy izmai finoman megrándulnak, bármelyiknèl is járok épp, kemény ágyéka pedig, szinte könyörög, hogy érintsem, csípője mozdul is felém, de aljas módon nem teszem.
Elégedetlenkedő szavai hallatán elvigyorodok, de a rekedtes hangja most is épp olyan őrjítő hatással van rám, mint máskor, a gyomrom összeszorul tőle és, miközben Ő finoman hajamba túr ujjaival, közelebb húzódok hozzá testemmel, így feszülve finoman lüktető ágyékához. Csípőm lassú, izgató mozdulatokkal simul hozzá újra és újra, míg újabb adagot mártok a krémből, amivel már hasfalát rajzolom végig egészen le, a legalsó izmokig, kemény férfiasságáig, nyögve elsuttogott szavaitól azonban kiszakad belőlem egy kéjes sóhaj és nyelnem kell egy nagyot. Felpillantok rá, teljesen megbabonáz a látványa, ahogy fejét az ajtónak vetve, gyorsan emelkedő és süllyedő mellkassal, halk, érzéki sóhajokkal élvezi érintéseimet, ahogy átadja magát nekem. Az a rideg, kemény férfi, aki nem tűri és nem is hagyja, hogy bárki más ossza a lapokat, az én érintésemtől mégis képes ellágyulni és úgy idomulni ujjaim és nyelvem alá, hogy attól a világ legkülönlegesebb nőjének érezzem magam.-Szeretlek, Dimitriy.- nyögöm halkan mellkasa bőrébe, apró mosollyal ajkaimon, miközben orrom hegyèvel végig simítok nyaka bőrén egész az álláig, kezem pedig cirógató mozdulatokkal indul lefelé hasfalán, gyengéden fonva köré ujjaimat, halkan, feszülten nyögve az érzéstől, ahogy tenyerembe lüktet.
Az üveget a mellettünk lévő komódra teszem, hogy a másik kezemet is szabaddá tegyem, de egy kevés krémet azèrt jutattok még ujjamra, amit finoman alsó ajkára kenek, azonban nem oda veszem az irányt, hogy azt tüntesssem el róla, csak ott hagyom valami jelzés gyanánt, hogy tudja, onnan is akarok majd nassolni egy keveset. Helyette lentebb ereszkedek előtte és, míg kezem továbbra sem ereszti, lassú, kényeztető mozdulatokkal mozog rajta, nyelvemmel a korábban hasfalán hagyott mogyorókrèmet kezdem eltüntetni, halkan bőrére sóhajtva olykor, nyögve az érzéstől, ahogy újra és újra kezem közé feszül. -Szeretlek.- súgom halkan hasfalára újra, sőt, ha azt kérnè, még milliószor elismètelnèm, mert valahányszor csak kimondom, mellkasomat átjárja az a kellemes, forró érzés, amitől szebbet, még soha nem éreztem.

Iris & Dimitriy

Úgy szorongatom a nutellás üveget, mintha az életem múlna rajta, miközben lassú léptekkel szeli a lépcsőfokokat a vállán cipelve engem, finoman harapdálva csípőmet, oldalamat vagy épp fenekemet, ezzel is tovább izgatva, de egyben csiklandozva is, menet közben azonban nem kerüli el a figyelmemet, hogy most nem a szobám felé veszi az irányt, a "szerelmi fészkünk" felé, hanem inkább az Ő szobája felé fordul. Buja mosoly jelenik meg ajkaimon, hiszen azon a pókeres éjszakán elhintettem egy finom megjegyzést, hogy talán ideje lenne felavatni az Ő szobáját, az Ő ágyát is, amit ezek szerint vagy megjegyzett, vagy most zsigerből veszi arra az irányt.
Útközben azonban nem hagyom ki a lehetőséget arra, hogy finoman érintsem bőrét, háta minden egyes izmát alaposan feltérképezve le, egész a fenekéig simítva, de rá kell jönnöm, hogy akárhányszor is járom végig ugyanezt az útvonalat, mindannyiszor fel fog izgatni már pusztán az is, hogy Őt érintem. Hiszen, már az első pillanattól kezdve, amikor ott álltunk azon a borzasztóan kínos esküvőn és kimondtuk a szavakat, melyeket csak a kényszer miatt rebegtünk el mindketten, piszkosul vonzó férfinak tartottam. Akkor azonban, még biztos voltam abban, hogy tőle semmi másra nem számíthatok, csak fájdalomra és megvetésre, mostanra azonban, már felülírta ezt az egészet. Ha nem is élnek bennem az emlékek arról, milyen hosszú és rögös utat jártunk be, míg azzá a férfivá vált, aki most a vállán cipel, már tudom, hogy az Ő szerelme nem egy egyszerű fellángolás, nem egy egyéjszakás valami, hanem talán olyasmi, ami egy életre szól.
Annak minden esetre örülök, hogy a súlyommal kapcsolatban, inkább sopánkodik, hogy túl könnyű vagyok, mint hogy azt hallgatnám, hogy nehéz felcipelni a szobájáig, és hiába fenyegetem azzal, hogy a kedvéért majd hízok, nem igazán retten meg ettől. A "bébi" miatt, viszont nem bírom ki, hogy ne csípjek finoman a hátsójába, halkan kuncogva a pimasz művelet miatt, de aztán újra szóba hozom azt az egyetlen alkalmat, amiről tudok, hogy a szobájában jártam, Ő pedig nem is titkolja, mennyivel másabb helyzet volt az. -Még jó, hogy nekem nem a vállamon kellett felcipelnem téged.- dünnyögöm halkan nevetve, de ettől függetlenül gyengédség tölti el a mellkasomat, ha belegondolok, hogy mindazok ellenére, ahogy állítása szerint akkoriban viselkedett velem, Én mégis mellette voltam és tudom, hogy épp ez a hozzáállásom segített végül elnyerni a szívét; hogy akkor is képes voltam önzetlenül mellette lenni, amikor szerinte, talán meg se érdemelte.
Most pedig Ő tartott ki mellettem, akkor is, ha a szerelmem köddé vált az emlékeimmel együtt, újra és újra megpróbált közeledni felém, megnyílt előttem, vállalva ezzel a veszélyt, hogy talán, csak bántani fogom, én viszont mást sem akarok most már, mint meghálálni mindezt és szeretni. Fogalma sincs arról, mennyire belopta magát a szívembe és, hogy mennyire kellett ehhez mindaz, amit ma az arcomba üvöltött szó szerint, hogy bármi is járt a fejemben az elmúlt napokban, akkor is akar engem, én pedig...akarom Őt.
Mikor lábam újra éri a talajt, huncut pillantással nézek fel rá, hiszen így már esélytelen, hogy megpróbáljam elrejteni, min nyammogtam az utolsó pár méteren, mielőtt azonban az édes krém maradékát is eltüntethetném ujjamról, megfogja csuklómat, kezemet pedig maga felé húzza. Eljut a tudatomig, amit a hátsójával kapcsolatban mond, de esküszöm, ahogy figyelem, miként nyalja le ujjamról a nutellát, hirtelen úgy kiürül az elmém, mintha csak egy, a napokban beszerzett szobanövény lennék én is. Elnyíló ajkakkal figyelem a buja mozdulatot, amit azzal próbálok orvosolni, hogy finoman beharapom az alsót, de a testemet ellepő forróságon, ez mit sem segít, mint ahogy szívem vad lüktetését sem orvosolja.-Hát... a hátsód egész jó látvány volt mellé.- köszörülöm meg torkomat, de mit sem segít ez a hangomon és a vágyon, ami kiérződik belőle, ami egyértelműen a vágyról mesél, ami újra úgy éled fel bennem, hogy még a levegőt is kapkodóbban kezdem venni.
Hanyag mozdulattal ejtem el az üveg tetejét, amit eddig a krémmel együtt őrizgettem, mintha csak ezzel próbálnám üzenni, hogy terveim szerint, ma az összes nutella el fog fogyni, nem lesz már szükség a tetőre, majd egyetlen lépéssel megszüntetem a köztünk lévő távolságot és mohó csókkal forrok ajkaira. Megpróbálom kihasználni a helyzetet, testemmel finoman taszítom egészen a szoba, immár csukott ajtajáig, majd kiszakadva a mohó csókból, állán húzom végig nyelvemet nyaka bőréig meg sem állva, miközben ujjammal újabb adagot mártok és ajkamba harapva, tekintetemmel követve saját mozdulataimat, lassan végig kenem nyakán egészen le a mellkasáig.-Istenem, olyan kibaszottul szexi vagy.- lehelem elfúló hangon, de még én is elnevetem magam szavaimon, hogy egyáltalán ilyesmi elhangzik tőlem, mert egész eddigi életemben elképzelhetetlennek tartottam, hogy bárki is ilyen hatással legyen rám. Ő viszont annyira más és olyan lazán rúg fel mindent, amit eddig hittem, hogy szó szerint megrengeti a világomat, de másképp, talán soha nem is válhatna eggyé az Övé és az enyém. Rövid, mohó csókot lopok ajkairól, majd lassan, halk sóhajok és nyögések kíséretében indulok el nyelvemmel testén a kijelölt úton, gondosan eltüntetve róla a krémet, hosszan elidőzve mellbimbójánál, gyengéden harapva az érzékeny bőrre, miközben körmeimmel lassan végig karcolom harfalát és combját, szándékosan elkerülve ágyékát, így őrjtve meg még jobban, ami legalább annyira felajz engem is.

Iris & Dimitriy

Tagadni sem tudnám, milyen hatással van rám, már a puszta közelsége is, de ez a pimasz, incselkedő játék, amibe belekezdünk, még jobban feltüzel, ahogy próbálunk úgy tenni mindketten, mintha egyébként teljesen hidegen hagyna minket a téma. Pedig a gondolat, hogy miként folytatódhat még az este, úgy forrósítja fel bőrömet, mintha máris érintene és csókolna olyan mohón, ahogy tette is korábban és, ahogy valószínűleg tenni is fogja még, hiába is beszélek most bezárkózásról. Hiszen, ha nem is árulom el Neki nyíltan, egyértelmű, hogy azt a bezárkózást egyáltalán nem egyedül képzelem, hanem Vele. Na nem, mintha szükség lenne itt bárki előtt is zárni a szobák ajtaját, hiszen Kirill tényleg olyan, mintha zsigerből tudná, hogy mikor nem szabad elődugnia az orrát, bár jelenleg az sem lepne meg, ha nem is lenne itthon.
Bármennyire is próbálok azonban közömbös maradni halk, suttogó szavai és nyakamat borzolgató forró lehelete teljesen felizgat, tiszta libabőr leszek tőle és nem is bírom megállni, hogy ne húzódjak közelebb hozzá, hátammal és fenekemmel is ingerlőn hozzásimulva, miközben továbbra is próbálom fenntartani a látszatát annak, hogy holmi filmnèzèssel vagy ilyesmivel tervezem a továbbiakban lefoglalni magam.
Hirtelen húzódok el tőle végül és szembe fordulva vele kihasználom az alkalmat arra, hogy pár pillanatig szemeimet legeltessem rajta, miközben Ő leteszi a maradékot a pizzából. Lépnèk is már odébb, mintha a szobám rejtekèbe akarnék indulni, de mielőtt egy lépést is mozdulhatnék, közli, hogy rossz híre van és tenyerét megtámasztja fejem mellett a hűtő ajtaján, míg másik keze előkeríti a szekrényből azt a francos nutellát, aminek már a látványa is tovább pezsdíti véremet, mert sejtem, miféle izgalmakat ígér. Kissé értetlen arccal veszem át tőle, de ajkaimon ott virít a huncut mosoly, miközben az üveget forgatgatom, Ő pedig vigyorogva adja tudtomra, hogy a szobám kulcsa nála van. Mondjuk, én már arra is fogadni mernék, hogy ez igaz a szívemre is, de ezt a megjegyzést inkább visszafogom, beharapom ajkamat és maximum, csak tekintetem árulkodhat arról, miféle érzelmek kavarognak bennem jelenleg is a játékos oldalát látva. Talán, egy férfi sem tudja, milyen vonzó és szexi tud lenni, ha épp nem akarnak véresen komolyan lenni, bár ettől függetlenül meglepetéskènt ér, mikor combjaimnál fogva a vállára kap.
Nevetve sikkantok egyet, tenyeremmel hátán támaszkodok, míg másik kezemben féltve őrzöm azt a nyomorult nutellát, Ő pedig fenekemre paskol, ami egyrészt kuncogásra késztet, másrészt viszont pokolian izgatóan hat. Vele együtt nevetek, ahogy a lépcső felé indul, megjegyzése hallatán mosolyogva szemet forgatok, de nem hagyom ki a lehetőséget arra, hogy én is formás hátsójára csapjak séta közben, ha már annyira adja magát a lehetőség. -Szóval híznom kellene, hogy kihívást jelentsek számodra?- kuncogok jókedvűen, de ahogy elkezd harapdálni halkan nyögök egyet, felszisszenek, majd röhögni kezdek a csillámos érzéstől, ami csak akkor hagy alább, mikor rájövök, hogy merre is tart lépteivel, mert nem az én szobám felé veszi az irányt, hanem a sajátja felé, aminek már a puszta gondolata is izgalommal tölt el.-Hűha. Beviszel a tiltott zónába?- duruzsolom incselkedő hangon, de a kuncogás továbbra sem hagy alább, hiszen pokolian édes, ahogy tényleg a vállán cipel, ahogy korábban ígérte is, bár ha a motelból cipelt volna ki így, valószínűleg nem viseltem volna ilyen jól.-Szóval, eddig csak egyszer jártam a szobádban?- kérdezem továbbra is nevetve, miközben kezem újra és újra végig simít háta izmain egész le a fenekèig, élvezettel taperolva, ha már más lehetőségem nem maradt. Minden esetre, a Nutella tetejét, már akkor lecsavarom, mikor a szoba ajtaja felé indul, ujjamat bele is mártom a krémbe, hogy aztán szándékosan túljátszva, élvezkedő hangok kíséretében szopogassam le róla.

Iris & Dimitriy

Csodálatos érzéssel tölt el, ahogy gyengéden körül ölel karjaival, ahogy ajkaimba suttog, miközben szívünk még mindig vadul dübörög, hiszen az enyém mellett érzem az Övét is, ahogy mellkasához simulok. Olyan lágy csókot lehel ajkaimra, amitől hirtelen tényleg úgy érzem, hogy képes lennék szárnyra kapni, az egész testem beleborzong a gyengédségbe, amivel még mindig képes meglepni, hiszen az én emlékeimben pár nappal ezelőttig minden volt, csak gyengéd nem. Soha nem gondoltam volna róla, hogy képes ilyen féltőn, ilyen óvatosan, ilyen szeretettel érinteni, miközben tekintete semmi mást nem áraszt, csak azt a szerelmet, amit irántam érez. Még pimasz mosolya ellenére is ott csillog ugyanúgy tekintetében az a kellemes melegsèg, amit talán szavaimmal is még jobban életre hívtam és, ha nehezemre is esik, végül elszakadok tőle, míg Ő a pizzát eszegeti. Egyébként sem ártana már hagynom, hogy végre egyen egy picit, még akkor is, ha már meg is vannak későbbre a tervei, melyek valószínűleg tökéletesen megegyeznek az enyèimmel.
Innivalót nem kér, így csak magamnak töltök némi gyümölcslevet, de ha háttal is állok neki tisztán hallom, ahogy feláll a székről és közelebb sétál hozzám és, már a gondolattól is, hogy felém közelít, libabőrössé válok. Ha nem is simul testével hozzám, még pár centi távolságról is érzem, milyen forróság árad belőle, épp ezért bármennyire is próbál ártatlannak tűnni, miközben a pizzát kényelmesen falatozza tovább mögöttem és bármilyen ártatlanul is kérdezget a mai terveimről, tudom, hogy készül valamire, emiatt pedig meg is jelenik ajkaimon a pimasz mosoly.-Azt hiszem, maradok az eredeti terveimnél és bezárkózom a szobámba.- vonom meg hanyagul vállaimat, legalább olyan ártatlanul és közömbösen beszélve, mint ahogy Ő teszi, de mikor tovább kezd cukkolni, hogy talán akad izgalmasabb tervem is annál, mint amit Ő talált ki, mosolyogva szemet forgatok, amiből Ő mondjuk nem sokat láthat.
Nagyot kell nyelnem, hogy valamennyire megőrizzem a közömbössèget, mikor megérzem forró leheletèt a nyakamon, de a halk, buja sóhajt, ami újabb szavait követik, már képtelen vagyok elrejteni. Az egész testem beleborzong, már pusztán abba is, ahogy ajkai közül kigördül finoman a "feleségem" szó, mindezt pedig tovább fokozza a többi, ahogy a mi hálószobánkat és ágyunkat említi. Akaratlanul is hátrébb dőlök picit, fenekem finoman ágyékához simul, hátam mellkasa forró bőréhez ér, testem pedig, ami alig pár perce nyugodott le valamicskèt, ismét attól a tűztől ég, amit Ő lobbantott benne és kibaszottul gyanús, hogy cseppet sem akar szűnni vagy legalább enyhülni. -Hát igen. Azért egy jó film, még mindig sokkal izgalmasabban hangzik...- duruzsolom halkan, hangom egy pillanatra elcsuklik a vágytól, de mielőtt még túlságosan magával ragadna a hév, hirtelen elhúzódok és megfordulok kacér mosollyal ajkaimon, hátammal a kellemetlenül hideg hűtajtónak dőlve.-Akkor te nyugodtan falatozz tovább, én pedig megyek és bezárkózok a szobámba.- pillantok rá csintalan fénnyel szemeimben, de mielőtt még elindulnèk, alaposan végig nézek rajta és akaratlanul is végig húzom nyelvem alsó ajkamon, mintha valami gusztusos falatot nézegetnèk.-Bár van egy őröm, ha minden igaz, aki ajtón belül szeret tartózkodni...- jegyzem meg tètován, félre biccentett fejjel, szinte erőszakkal fogva vissza magam attól, hogy kinyújtsam a kezem és végig vezessem tenyerem az egész testén.

Iris & Dimitriy

Amikor megjelent a motelszobámban azzal a rideg, kiismerhetetlen, dühös tekintettel, bele se mertem igazán gondolni, hogy mit tettem, hogy mennyire törtem össze a szívét és, hogy mennyire rontottam el mindent azzal, hogy szó nélkül lelèptem ahelyett, hogy Tőle kértem volna vigasztalást, hogy benne kerestem volna támaszt, amikor tudtam jól, hogy számíthatnék rá. Mégis, a tény, hogy olyasvalakivel kellett miattam szembe mennie, akivel talán nem kellene, aki miatt még akár súlyos következmények is várhatnak ránk, talán még jobban megijesztett, mint az, ami történt. Azt hittem, hogy olyan fejfájást okoztam ezzel, ami felülír mindent és talán, már csak a problémát látja bennem, az akadályt vagy igazából a franc se érti, hogy mi mindent képzeltem, de mégis, ahogy a lépcsőn állva, cseppet sem nyugodt stílusban sikerült őszintén átbeszélnünk ezt az egészet, rájöttem, hogy talán Ő az egyetlen biztos pont az életemben. Mert, ha eddig nem engedett el, ha nem élt a lehetőséggel, hogy megszabaduljon Tőlem és a szívfájdalmaktól, amiket még okozhat mindaz az ismeretlen dolog, ami velem történt és még történhet, akkor soha nem fog. És miközben erre rádöbbentem, egyben arra is rájöttem, hogy soha, senkivel nem éreztem még magam olyan csodásan, mint Vele, legyen szó egy kibaszott rántotta elkészítéséről, virág vásárlásról vagy akár ezekről a szenvedélyes együttlétekről. Egyszerűen akarom Őt és egyre inkább érzem, hogy mindazokkal, amiket értem tesz, befészkeli magát a szívembe, ezt az őrjítő, mohó vágyat pedig...nem tudná bárki feléleszteni bennem, csakis Ő.
Azzal is, csak tovább forrósítja véremet, ahogy fenekembe markolva húz újra és újra magára, ahogy teljes egészében kitölti testemet, hogy már ennél jobban képtelenség lenne eggyé válnunk, miközben a gyönyör lassan kerülgetni kezd, mint valami kósza árnyék. Egyre intenzívebb, egyre erősebb az a bizsergető érzés, ami testemet gyötri, a szívem őrült tempóban kalapál, miközben karjaimmal nyakát karolom, még jobban magamhoz húzom, felhevült testünk egymásnak feszül, mikor pedig beköszönt végül a gyönyör, nyakam bőrébe nyög, édes csókokat lehel rá, melyektől a szívemet eltölti valami kellemes melegsèg.  
Újra és újra belém lüktet, még őrjítőbbè téve gyönyörèvel az én gyönyörömet, testem reszketve mozdul még párszor rajta, de aztán egyszerűen csak nyakába fúrom arcomat, így próbálva menedéket keresni, míg ez az őrjítő mámor valamennyire csitul, a kikívánkozó szavakat viszont, képtelen vagyok visszatartani. Vagyis, csak annyi időre sikerül, míg megpróbálom eldönteni, hogy helyen való-e, ha kimondom, de most, ebben a pillanatban, teljesen biztos vagyok abban, hogy szeretem. Hogy akarom Őt, még azok után is, ami történt és, hogy mellette akarok lenni, mellette lefeküdni este és mellette ébredni reggel, mert a pár napnyi magány rávilágított, hogy csak mellette érzem úgy, hogy ott vagyok, ahol lennem kell. Mindezt pedig, bizonyára tükrözi pillantásom, ahogy finoman hajamba túrva elhúzza fejem a nyakától, hogy tekintetünk hosszan egymásba olvadhasson.
Olyan lágyan csókol, olyan féltőn ölel át karjaival, hogy abba a szívem is beleremeg, mikor pedig elsuttogja újra ajkaimba azt az imádott szót, mosolyom csak még jobban felragyog, de beharapom finoman ajkam és orrom orrához simítom finoman. -Terveid vannak még mára?- duruzsolom halkan, finoman simulva melleimmel mellkasához, forró bőrétől pedig, még az átélt mámor ellenére is kellemesen megborzongok, majd ahogy közli, hogy éhes és mögém nyúlva szerez magának egy szelet pizzát, kissé hátrébb dőlök nevetve.
Iszonyúan édes, ahogy falatozni kezd én pedig azon kapom magam, hogy hosszú pillanatokig, csak mosolyogva bámulom Őt, míg végül egy arcára nyomott csók kíséretében felállok és szerzek magamnak is egy szelet pizzát.-Inni valamit?- sandítok rá vállam felett, miközben a hűtő felé indulok kezemben a pizzával, majd kitárva az ajtót alaposan szemügyre veszem, mi minden áll rendelkezésünkre.-Vagy nézzek valami erősebbet?- jelenik meg ajkaimon huncut vigyor, de magamnak azért előveszem a rostos baracklevet és öntök is egy jó nagy pohárba. Úgy érzem magam, olyan felszabadultan, mintha épp az imént dobtam volna le magamról jó pár mázsányi sújt, ami nem is csoda, hiszen több napnyi kétséget söpörtünk el az elmúlt pár órában, miközben azt is felismertem, hogy mennyire magába bolondított, ez az érzés pedig valószínűleg folyamatosan ott virít az arcomon. Szeretem Őt.

Iris & Dimitriy

Iszonyúan feltüzel, mikor ajkamba harap és leemel az asztalról, hogy a széken elhelyezkedve végül közölje, hogy innentől a gyeplő az én kezemben van. Ez az egyszerű mondat valami különös, játékos  izgatottsággal tölt el és talán, épp emiatt döntök úgy, hogy nem helyezkedek rögtön vissza rá, hanem helyette picit kiélvezem, hogy most az én kezembe került az irányítás.
Lassan kászálódok le róla, kezem finoman kulcsolom lüktető férfiassága köré, majd elé ereszkedek és pár buja nyelvmozdulattal kínzom picit, mielőtt finoman ajkaim közé venném. Édes hangjai hallatán és megfeszülő izmai láttán megfordul a fejemben, hogy ha nem is ez volt az alap tervem, talán így, ebben a formában kergetem inkább az őrületbe és addig gyötröm lassú, kényeztető mozdulataimmal, finoman izgatva nyelvemmel és ajkaimmal, míg el nem éri a gyönyör, hiszen pokolian izgató látványt nyújt, ahogy a széken ülve, sóhajtozva, nyögve adja át magát nekem. Ujjai finoman tincseim közé csúsznak, az én kezeim pedig gyengéd, cirógató mozdulatokkal járják végig combjait és hasfalát, miközben újra és újra beleborzongok az érzésbe, ahogy ajkaim közé siklik lágyan, de végül elszakadok tőle és felegyenesedek buja mosolyt villantva rá.
Szándékosan akarom pattanásig feszíteni a húrt, hogy már végképp ne bírjon magával, hogy a lehető legőrjítőbb legyen a mámor, amikor majd eléri, így miután visszahelyezkedek ölébe, nem engedem magamba, helyette jó pár feszült, hosszú pillanatig csak izgatom Őt is és magamat is, ahogy ölemhez simítom újra és újra csípőm lassú, kínzó mozgásával.-Imádom visszakapni...- duruzsolom felhevülten ajkaiba, nyelvem finoman végig vezetve rajtuk, mintha így akarnám enyhíteni a korábbi harapása okozta fájdalmat,  amit volt szerencsém végig nézni, majd egy tüzes, mohó csók kíséretében végre ráengedem magam, így adva meg mindkettőnknek az édes enyhülést.
Ajkaiba nyögök, halk sóhajokkal fogadom az izgató, feszítő érzést, majd lassan mozogni kezdek rajta és, míg az Ő kezei hátamon és csípőmön kalandoznak, az enyèim mellkasán találnak támaszt. Tenyerem alatt érzem szíve vad dübörgèsèt, ami megegyezik vérem heves lüktetésèvel, mintha egy ritmust diktálna izzadt, felhevült testünk, mintha most nem is két külön lélek volnánk, hanem teljesen eggyé váltunk volna. Keze fenekemre markol, újra és újra magára húz, vagy épp csípőjét mozdítva belém feszül, ajkaim közé nyögi a nevemet, teste lüktetésètől újra és újra végig robog rajtam az az izgató bizsergés, miközben egyre gyorsabb, egyre hevesebb ritmusban kezdek mozogni rajta. Ahogy közelít a mámor, sóhajaim is egyre többször hajlanak át buja, kéjes nyögésekbe, karjaim nyaka köré kulcsolom, két kézzel túrok hajába, kapaszkodót keresek benne, mintha attól félnék, hogy elveszítem, mikor pedig a gyönyör kíméletlenül lesújt és izmaimba markol, hátra vetett fejjel, megfeszült testtel, visszafojtott lélegzettel nyögöm nevét a konyha csendjèbe.
Csípőm reszketve mozog rajta, képtelen vagyok tartani a korábbi ritmust, olyan őrjítően robog végig rajtam a mámor és ahogy Ő is belém feszül, ahogy nyakam bőrébe nyög, átadom magam ennek a bódító, megsemmisítő érzésnek. Hangosan lihegve, nyögve élvezek ki minden pillanatot, ahogy férfiassága belém lüktet, ahogy újra és újra belém pulzál, így fokozva a gyönyörömet és így adva át magát nekem, míg végül már képtelen vagyok reszkető combjaimmal újra megmozdulni és egyszerűen csak mozdulatlanul az ölébe engedem magam.
Levegő után kapkodva simulok hozzá, forró testem minden lehetséges helyen az Övéhez ér, ajkaimmal lágy csókot hintek nyaka bőrére, de igazából még erre is képtelen vagyok jelenleg, csak bőréhez simítom a számat és magamba szívom édes illatát. -Azt hiszem...- nyögöm halkan, próbálok megszólalni de alig akar hang kijönni a torkomon, mégis kikívánkozik belőlem, amit érzek, amiről pontosan tudom, hogy semmiképp sem kellene csak úgy dobálóznom vele, így végül nyelek egy nagyot, ez idő alatt pedig újra végig gondolom, hogy valóban, komolyan így érzek-e.-Szeretlek.- lehelem végül halkan fülébe, apró csókokat lehelve az érzékeny bőrre, orrommal simítva végig arca élén és, már csak azért is holt biztos vagyok abban, hogy valóban így érzek, mert ahogy kimondom, a testem libabőrössé válik, ajkaimra pedig lágy, boldog mosoly húzódik. Szeretem Őt, azt, akivè miattam vált, aki mellettem tud lenni és aki én lehetek mellette és bármivel is kelljen ezért szembe néznem, bármilyen félelmet is kell leküzdenem, többé nem akarok megfutamodni.

Iris & Dimitriy

Soha nem éreztem még ilyen összhangot senkivel, hogy ennyire tökéletesen passzolt volna egymáshoz minden, mintha eleve úgy lett volna elrendelve, hogy mi ketten így végezzük, lihegve, egymás karjaiban veszve el, bármilyen hosszú és nehéz út is volt, mire egymásra találtunk. Nekem pedig, most újra vissza kell találnom hozzá, az a pár nap magány pedig épp arra volt elég, hogy rájöjjek, mit sem számít a félelem vagy bármi más, egyszerűen nem adhatom fel ilyen könnyen és nem dobhatom el magamtól. Bár, akkor még azt hittem, hogy jobb lesz neki nélkülem...
Újabb és újabb buja sóhajok kívánkoznak ki belőlem, ahogy kínzó lassúsággal mozogni kezd bennem, miközben egész testemmel hozzásimulok, egyszerűen mindenhol érezni akarom forró bőrét, miközben nyelvünk tovább járja azt a forró, mohó táncot, amitől csak még jobban felforr a vérem. Minden alkalommal, mikor teljes egészében magára húz, testemet végig járja az az izgató bizsergés, amit képtelen vagyok halkan átvészelni és tekintve, hogy tudom, mennyire megőrjitik a hangok, melyeket képes előcsalogatni belőlem, meg sem próbálom visszafogni magam. Akarom, hogy hallja, hogy tisztában legyen vele, hogy mit művel velem, hogy mennyire élvezem minden mozdulatát, miközben igyekszem kezeimmel minden elérhető porcikáját végig járni.
Nagyot nyelek, ahogy finoman emlékeztet rá, miféle őrültség volt részemről, hogy hátra hagytam, de vigyora láttán én is elmosolyodok, halántékomra lehelt gyengéd csókjába belehunyom szemeimet egészen megnyugodva ettől, hogy talán nem marad örökre tüske, amit tettem, miközben kezem finoman fenekére markol.-Rájöttem, hogy hiányozna a szexi hátsód.- suttogom halkan, lihegve, de ahogy újra és újra egyre mélyebben elmerül bennem, már igazából képtelen vagyok tisztán gondolkodni. Csak Ő létezik, forró bőre és az illata és a hangok, melyeket kiad magából, melyek tovább korbácsolják a vágyamat még aközben is, hogy csók helyett pimaszul csak ajkamba harap, majd felemel az asztalról és egész a székig hátrál velem.
Tenyereimet mellkasára simítom, ahogy helyet foglal, lihegve próbálom értelmezni a szavait, melyekkel őszintén meglep de, amint tudatosul bennem, hogy mit is jelentenek, ajkamba harapok és nyelvem buja mozdulattal végig húzom ajkain. -Mit akarsz, mit csináljak veled?- duruzsolom kacéran, levegő után kapkodva még mindig a vágytól, pimasz mosolyt villantva rá, de meg se várom válaszát, mohó csókkal fojtom belè a szavakat, már ha egyáltalán lennének, miközben csípőm lassan mozogni kezd, újra és újra ölemmel ingerelve ágyékát.
Aztán lassan lekászálódok róla, kezem finoman markol rá, míg másikkal combján támaszkodok meg, de olyan izgatóan lüktet tenyerembe, hogy nem bírom megállni, hogy ne ereszkedjek elé eltérve ezzel eredeti tervemtől, majd lassú, komótos mozdulatokkal végig húzom rajta párszor nyelvemet. Finoman veszem ajkaim közé, nyelvem buja mozdulattal simít rajta végig a számban, halkan morranok egyet az érzéstől, ahogy feszülten pulzál mozdulataimtól, de szándékosan nem viszem túlzásba a kényeztetésèt.
Pimasz mosollyal engedem ki ajkaim közül, majd felegyenesedek előtte és kacér mosolyogva le rá megfordulok, így helyezkedek ismét ölébe combjaim közé csúsztatva férfiasságát, pár lassú mozdulattal ingerelve és, miközben lábaim finoman terpeszre nyitom, ujjaim ismét rávezetem. Eleinte csak ölemhez simítom saját magamat kergetve ezzel az őrületbe, fejem vállára hajtom, halk sóhajokkal élvezve ki minden mozdulatokat, de aztán felé fordulok, ajkait lassan, gyengéden kezdem ízlelgetni ugyanazzal a ritmussal, ahogy csípőm is jár, majd váratlanul magamhoz vezetem és egy buja nyögés kíséretében ráereszkedek.

Iris & Dimitriy

Abból, amilyen vehemensen egymásnak estünk, tisztán érződik, hogy ezt a pár napot valahogy mindketten megsínylettük. Valószínűleg nem csak az én elmèmet kínozták mindenféle őrült gondolatok és tévképzetek és, ha csak megpróbálom beleélni magam az Ő helyzetébe, hogy vajon benne miként csendült le a tény, hogy egyszerűen fogtam magam és elsètáltam az éjszaka közepén, a szívem belesajdul. Pedig, Ő nem tett semmi rosszat, nem csinált mást, csak adott és adott magából újabb és újabb szeleteket, megmutatta ezt az új Dimitriyt megkockáztatva, hogy talán csak összetöröm a szívét anélkül a szerelem nélkül, ami elveszett és talán, egy picit össze is törtem, amikor elmentem.
De most érzem minden csókján és érintésèn a szenvedélyt, a szerelmet, amit most már tudom, hogy meg akarok óvni, nem akarom elvesztegetni a félelmeim, a kétségeim vagy bármi más miatt, mert tök mindegy miféle akadályba ütközünk még, ha eddig megőrizte nekem, örökre meg fogja. Ha pedig, még mindig érezném én is azt, amit korábban éreztem, pláne nem akarnám elodázni, mert ez olyasfajta szerelem, ami egy életben, csak egyszer adatik meg.
Feszülten markolok hajába, mikor a gyönyör kíméletlenül végig söpör testemen, nyögve, levegő után kapkodva próbálok valami kapaszkodót találni az asztal peremében, miközben csípőm önkéntelenül járja táncát, míg a reszketés lassan alább nem hagy és képes vagyok tekintete után kutatni enyéimmel. Ő pedig olyan tömény vággyal néz rám, olyan izgató fény ragyog a szemében, hogy kis híján lángra kapok tőle és talán épp emiatt nem hagyok túl sok időt magamnak, mert egyszerűen úgy érzem, hogy nem bírok egy percnél se tovább várni arra, hogy újra megcsókoljam.
Ajkaim mohón tapadnak ajkaira, nyelvem követelőzve simul nyelvéhez, kis híján bele is nyögök a csókba,  kezem finoman vezetem végig testén és kapkodva a nadrágot kezdem bontogatni, majd amint ez sikerül, már csúsztatom is kezem az anyag alá, hogy kemény férfiasságára markoljak. Ajkaim közé morran, én pedig halkan nyögök az érzéstől, ahogy tenyerembe lüktet, de elvigyorodok pimasz kérdése hallatán és buja mosollyal bólintok.-Ebből soha nem elég.- lehelem vágyakozó pillantással, bár az iménti mámortól, még mindig úgy érzem magam, mint akin végig söpört egy tornádó, de ez nem tart vissza attól, hogy nyaka édes bőrét ízleljem és élvezzem az izgató hangokat, melyeket kezem gyengéd, de határozott mozdulataival csalok ki belőle. Imádom látni és érezni rajta, hogy miféle hatással vagyok rá, hogy mennyire el tudja uralni az irántam érzett vágy, amit nem is próbál titkolni.
Felforr a vérem rekedtes hangjától, mikor a fülembe suttog, én pedig kéjes sóhajjal válaszolok szavaira és azzal, hogy lábaim finoman csípője köré fonom,  amin Ő is igazit még picit, fenekemnèl fogva húz magához közelebb, majd miután elhessegeti a kezem magától, egyetlen mohó mozdulattal merül el testemben. Megborzongok az érzéstől, ahogy belém feszül, az egész testem libabőrössé válik, miközben egyik kezemmel átkarolom nyakát, arcom pedig nyakába fúrva, bőrére lihegve élvezem ki a buja pillanatot. Keze gyengéden kúszik végig hátamon, hajamra markolva ösztönöz arra, hogy felpillantsak rá, engem pedig nem kell kétszer kérnie, hogy csókot lophasson tőlem, bár lehet, hogy én kapom az Ő ajkaièrt a szenvedélyes pillanatban.
Úgy csókolom, olyan mohón és tüzesen, mintha az életem múlna rajta, mintha már semmi más nem számítana, csak hogy ajkait ízlelhessem, mint ahogy Ő is csókol, miközben egész testemmel hozzásimulok. Melleim mellkasának feszülnek, forró bőre pedig, ahogy hozzám ér, az is csak tovább fokozza bennem a vágyat, amitől már megint lihegek, nyöszörgök ajkaiba, kezem pedig gyengéden tarkójára simul.-Imádom, amikor bennem vagy...- súgom elfúló hangon, tenyerem arcára simítom, homlokom homlokának támasztom lihegve, levegő után kapkodva kutatva tekintetét, ajkaimmal újra és újra ízlelgetve ajkait, miközben eltölt valami kellemes, megnyugtató, forró érzés, amit még nem biztos, hogy néven tudnék nevezni, de talán tekintetem árulkodik róla, miközben Őt figyelem.
Tarkójáról lassan elindítom lefelé kezem, lágyan simítva végig a hátát gerince mentén, majd finoman fenekére markolok, mosolyogva ajkamba harapok a pimasz mozdulattól, miközben újabb heves csókot kérek tőle, talán ezzel fejezve ki mindazt, ami bennem kavarog; hogy mennyire akarom Őt. Mindenét.

Iris & Dimitriy

Már a tekintetében kavargó telhetetlen vágy láttán nehezebben veszem a levegőt, mert ahogy helyet foglal, miután gondoskodik arról, hogy félig meddig elfeküdjek az asztalon és végig pillant rajtam, tudom, hogy mi vár majd rám. Tényleg úgy néz végig rajtam, mintha valami gusztusos vacsora lennék, amit alig vár, hogy elfogyaszthasson és vonásai láttán az az érzésem, hogy mindezt a lehető leglassabb, legőrjítőbb módon akarja kivitelezni ami, már abból is egészen nyilvánvalóvá válik, ahogy combjaimat végig szántja édes csójaival. Megőrjít minden egyes mozdulattal, mert miközben lassan egyre föntebb halad, eltölt a várakozás izgalma, mert nem tudom, mikor jön el a pillanat, mikor végre lüktető ölemre talál. Úgy érzem magam, mint egy olyan felhúzós játék, amin újabbat és újabbat teker, valahányszor rám csókol, mikor pedig végül megérzem magamon forró, mohó nyelvét, a forróság úgy árad szét bennem, a szívem olyan vadul kezd kalapálni, mintha elengedte volna azt a kis tekerőkèt.
Lihegve, nyögve bámulom arcát, de már a látvány is felizgat, hogy az elém táruló képhez a combjaim szolgáltatnak keretet, ujjaim hajába simulnak, csípőm finoman ajkaira mozdul és csak az dübörög elmémben, hogy ne hagyja abba, bármilyen kínzó forróság is mardossa testemet nyelve édes mozdulataitól. A vérem  a fülemben dübörög, mint valami veszedelmes, forró láva, én pedig lihegve, küszködve próbálom túlélni, ahogy egyre jobban kínoz, belülről emészt fel, de mikor ujjait is belém csúsztatja nyelve kínzó játéka mellé, olyan buja, elnyújtott nyögés tör ki torkomból, amit biztosra veszem, hogy Kirill bárhova is rejtőzött most el, valószínűleg tisztán hall. De rohadtul nem érdekel, most semmi más nem számít, csak Ő és mindaz, amit velem művel.
Egyre feszültebben kapkodok levegő után, ahogy fokozza a tempót, reszkető lábam vállára helyezem, hogy így találjak valami támaszra, miközben testem forrósága egyre őrjítőbben összpontosul nyelve alatt, hátam ívben megfeszül a közeledő a gyönyörtől és olyan erősen markolom az asztal peremét, hogy csoda, hogy nem szakad le belőle egy darab. A szívem, mintha ki akarna szakadni mellkasomból és, talán ki is szakad, amikor a mámor végig hasít testemen, a levegő pedig bennem reked egy hosszú pillanatra, hogy aztán egy buja, mélyről jövő nyögés kíséretében szökjön ki tüdőmből.
Hangosan, küszködve kapok levegő után, a gyönyörtől elködösült tekintetem Rá vezetem, fájdalmasan ajkamba harapok a látványtól, ujjaim vehemensebben markolnak tincseire, miközben testemet kíméletlenül mardossa az élvezet, mindenem reszket tőle és ebben az őrült, lázas ritmusban simulok újra és újra ajkaira egész addig, míg el nem ül a vihar, vagy el nem húzódik tőlem. -Elkèpesztő, amit művelsz velem...- nyögöm lihegve, mintha nem is az én hangom lenne, olyan másként hat most az átélt gyönyörtől, pár pillanatra lehunyom szemeimet, próbálom összeszedni magam, miután dadabjaimra hullottam az imént. Felküzdöm magam ülő helyzetbe, kapkodó mozdulattal Őt is felhúzom magamhoz, mohó, szenvedélyes csókra hívom, nyelvem követelőzve simul nyelvéhez, miközben egyik kezem átkarolja nyakát, másikkal pedig körmeim hegyével szántom végig mellkasát, hogy aztán a nadrág alá csúsztatva ujjaimmal határozottan rámarkoljak. -Megőrülök érted...- nyögöm ajkaiba, finoman bele is harapok az alsóba, ahogy megérzem, milyen keményen lüktet ujjaim közé, nem is bírom megállni, hogy kiszabadítsam végre onnan, így végül mindkét kezemmel sietve  lefelé kezdem tolni csípőjèről a nadrágot. Hiába az átélt mámor, az imént letaroló gyönyör, máris teljesen felajzva lihegek ajkaiba, követelem csókját és, miközben kezem újra finoman köré fonom, nyakára lehelek pár forró csókot. Nyelvem kínzó lassúsággal húzom végig ütőerèn, finoman bőrébe harapok és miközben kezem lassú, kényeztető mozdulatokkal tartja továbbra is börtönben, lábaimmal finoman átkarolom csípőjèt.