Leállítja a motort, és hátradőlve még egy pár pillanatig a csendbe borult térben ül, fejét a támlára ejtve. Rég nem érezte már magát ennyire feszülnek, hisz amikor Lisbettel kellett találkoznia, rendszerint nem volt ennyire kiborulva. Pontosabban de, nyilván ennyi idő alatt amennyit már megéltek volt pár ilyen helyzet, de most semmi kedve nem volt a fejmosást hallgatnia,amivel az apjuk már amúgy is szembesítette. Most, hogy végre nővére olyan címet tölt be a Renden belül, amivel kivívott némi címet a családnak, Klepp családfő úgy véli, Annekének is el kéne indulnia valami hasonló úton, és legalább felelősségteljesebbnek lenni. Tőle még nem várják el azt, hogy házasodjon, kissé abszurd is lenne, tekintve hogy áll az elköteleződéshez, de nincs már az az idő sem messze. Lelke mélyén pedig kicsit vágyik rá, kicsit mondhatni irigyli is a nővérét. Nem Inge miatt, a férfi valahogy úgy sosem mozgatta meg, mármint érzelmileg. Testileg, mint minden más jóképű férfi igen, de ez náluk nem volt túlságosan konzervatívan és szigorúan vett tabu. Pontosan tudta, hogy a nővérének pedig a társa jött be, épp csak annyira, hogy meg-meg ragadjon a pillantása Valdissonon, de hát ugye az kinek nem? Minden petefészekkel rendelkező egyed 12-90 éves korig szívesen töltött volna vele egy kis ágytornát. Bizarr, pláne mert nagyrészt a férfiak szoktak olyan női társat kapni, akiről úgy kell lefeszíteni a nem kívánt társaságot, így üdítően hatott ez most Ankének, még ha az a seggfej a végletekig bosszantotta is néha, ezeken mindig jól szórakozott.
- Na, jó, húzzunk befelé. - mintha csak a hangosan kimondott szó sokkal motiválóbb lenne, mint a magában mormogás. Kivéve az indítóból a kulcsot ki is száll, és az épületre nézve elnyomva egy újabb kitörni akaró önsajnáltató sóhajt megigazítja a fegyverövét elindul befelé.
- Jó reggelt, Else Kleppért jöttem. - köszön a titkárnőnek és meg sem várva a választ pofátlan magabiztossággal sétál tovább, nem is kér útbaigazítást, pontosan tudja – s ha nem tudná is érezné- merre van a nővére szobája. Kopog, de alig két rövid koppintás után be is lép, és még lent az anyós ülésről leemelt kis papír tartót felemelve köszön, hisz mi is jobb üdvözlés egy ingyen kávénál? - Kész vagy? A forgalom ma szerencsére nyugis, így még tudsz pepecselni, ha van min, csak gondoltam ne hűljön ki a kávéd, felhozom. - nyújtja a másik vörös felé a részét, s ha elveszi csak az után szabadítja ki a tartóból a sajátját, és feltérképezve merre is van a kuka a papírtartó már landol is a mélyén. - Valdisson ma nem jött, ma az akadémián tanít, asszem a lányának van valami vizsgája, és arra is maradni akart. - hanglejtése cukkoló, mint mindig, még egy kis mosoly is görbül a szája szegletébe. - Szóval ma előkelőn elöl utazhatsz. - lyukad ki végül oda,ahová igazából akart ezzel a kis monológgal. - Estére pedig programunk is lesz, anyánk szólt, hogy várnak minket vacsorára, nyomatékosan jelezte, hogy Inge is meghívott vendég. - ez éppolyan teher lesz neki, mint Lisbetnek, így a hangjából kikopik a játékosság és a gúny minden tónusa, csupán tárgyilagos, és némiképp együtt érző. - Ha hosszú lesz a napod, és felhívnád most, kimegyek.- ajánlja fel jó testvérként, nem mintha kint nem hallaná, de mégis az érzés a lényeg nem, meg a gesztus? Várakozón kortyol bele a kávéjába, elég sok mindent zúdított rá köszönés nélkül, de ha az álf ilyen kis népes összetartó családba születik, akkor ez ezzel jár. Hogy ilyenkor örül, hogy ő a fiatalabbik, akit nem fognak olyan pórázon, mint nővérét? Felettébb! Hogy néha mindkettőjükre ráférne egy bátty? Kétségtelen. De a család valahogy nem emelkedik ki férfi utódok terén, talán pont emiatt döntött úgy végül az apjuk – anyjuknak ebbe nem sok beleszólása volt -, hogy Anneke után megszakad a gyerekprojekt, és majd ráterhelik ezt a nemes feladatot a lányaikra. Hát nem csodás? Mintha garantált lenne, hogy ők ketten majd fiút szülnek....  Nem mintha Anneke annyira bővelkedne udvarlókban, akik képesek is lennének neki nemzeni valakit....de talán pont ezért az indokért van velük. Cseppet sem akarja újraélni mindazt, ami majd' száz éve történt.
- Apropó Inge, hogy vagytok mostanság? A legutóbbi gyűlésen kissé feszült volta hangulat... - most kivételesen nem a másik bosszantása végett kérdez, sokkal inkább őszinte aggodalom, és kíváncsiság bújik meg a szavai mögött. Ő is megosztja a sok szart az életében – talán egyetlen erős kivétellel – Lisbettel, épp emiatt szívesen is hallgatja meg, bár jó tanácsot rendszerint nem szokott tudni adni, ő messze nem olyan megfontolt, és éles eszű, mint a nővére, de a hallgatás is már egyfajta terápiának számít nemde? Persze minden merőben más lenne, ha ő őszintébb lenne vele, de a rejtett kis mumusai, és szorongása a tüzes természete mellett nem engedi meg, hogy csalódást okozzon. Okoz így is eleget az életvitelével, és azzal, hogy olyan kiruccanásokat tesz mint Kanada.

Lisbet & Anneke

"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide."
RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ