az egyik húgom

Kedves húgom leendő megalkotója,
elöljáróban annyit mindenképpen tudnod kell, hogy a húgom központi szereplője lehet a város alvilági életének, és az azzal kapcsolatos összes konfliktusnak; emiatt végtelen számú plot-lehetőség rejlik benne, a kapcsolatok sorolásába pedig bele sem kezdek.    

Sokszor csak úgy hívnak, hogy az idősebbik Dahl lány.
Igen.
Ketten vagytok.
Igen.
Ég és föld.
Igen.
Te vagy a rossz kislány, tekintve, hogy elég véres és kétes üzletekre tetted rá mostanság a szép kis kacsóidat. Szerencsére nincsenek világmegváltó terveid, nem úgy, mint a húgodnak; de ő egy másik lapra tartozik.
Mindig közelebb álltam hozzád, mint a húgodhoz. Mi voltunk a középső gyerekek, Mikael volt a rangidős, a skizofrén bolond, Lisa pedig a legkisebb, a dacos kívülálló. Mi egyformák vagyunk, le sem tagadhatnánk egymást. Gyerekként a legesetlenebbnek is tűntél, mégis sikerült rácáfolnod mindenki elvárásaira, főleg az édesapáénkra, aki mélyen vallásos, konzervatív ember volt; sokáig azt hitte, belőled csak egy szemüveges, szeplős senkiházi lesz - sajnálom a szó szerinti idézést. De te is tudod, hogy nem volt kedves ember. A hangsúly pedig ezen van; hogy csak volt. Nem, azóta sem akarom tudni, milyen szerepet vállaltál abban, hogy az öreg kilehelje a lelkét, de valljuk be, hogy mindenkinek szívességet tett, mikor átsétált a másvilágra.
Talán ez hozta ki belőled is a benned szunnyadó állatot. Azonban le sem tudnád mosni magadról azt, hogy ki vagy. Nem rejtőzöl álarc alá a városban, a megjelenésed egyet jelent valami baljós eljövetelével, hisz valljuk be, ahol az egyik vezető bandatag megjelenik, sok jóra nem lehet számítani. Te pedig az vagy. Az egyik jobb kezem, a tanácsadóm, a támaszom, ezáltal Hel egyik jobb keze is. És ennél sokkal több akarsz lenni, nem?

A play by és a név rugalmas, a vezetéknév kötött. Várlak sok-sok szeretettel millió pajti társaságában!