Astrid & Eric

Úgy voltam vele, hogy ha nem jön össze az interjú, akkor maradok pár napra, vagy egy hónapra legalább. Rég pihentem igazán, és ez az én közegem. A nyugodt, ropogós hó, ami tisztaságot hordoz magával. Igen ám, csak ha túl sok a nyugalom, olykor én magam festettem vérvörösre. De ez már mellékes. Nem a lobbanékony természetem miatt, az hátrább húzódik szerencsére. Rám a megfontoltság jellemző. Épp ezért, terveztem meg azt, fenntartva a lehetőséget, ha nem jön össze, akkor be is jelentkeztem a szállodába, pontosan arra az egy hónapra. A terepjárómmal érkeztem, benne van minden felszerelésem. Sí, snowboard, íjász holmi, láttam, hogy van egy sport pálya is, és bob is, bár ahhoz nem kell túl cicomás hacuka, de az biztos, hogy szinte meg sem fogok állni a sportokban. Már előre látom. Nem hiszem, hogy a nőnek egy magamfajta veterán, isten kéne aki még a széltől is képes megóvni, szó szerint. Bár ez alkalommal megborotválkoztam, nem nézek épp ki úgy , mint valami ősjeti, bár a szakállamra sem szokott panasz érkezni.
A szállodába érve bejelentkezem, és lepakolom a holmimat a lakosztályomba, a fürdő, egyenesen kinéz a völgyre, és privát medencém is van, csak ha épp valamiért nem akarnék kimenni a lakosztályból, legyen még mivel elütni az időt. Nem igazán szeretek a seggemen ülni, nem vagyok az a fajta. Bár, vannak azok a pillanatok, amikor jól esik egy jó nagy bögre tea, és egy könyv, amit eltudok olvasni, akár egy éjszaka alatt is, hosszúságtól és érdekességtől függően.
Az érkezésem után , rögtön a fürdőbe veszem az irányt, nem lehet okom panaszra, tágas fürdő, zuhanyzóval, és masszírozás káddal, azt hiszem, hogy jól fogom érezni magamat, tényleg.
Fekete öltönyt veszek fel, fekete inggel, elegáns vagyok, de nem óhajtok felvenni nyakkendőt, semmi olyasmit, ami fojtogatna.
Visszasétálok a recepcióra, és bejelentkezem az állásinterjúra. Ekkor egy újabb alak érkezik elém, egy nő, és int, hogy kövessem. Természetesen, nem az igazi nevemen jelentkeztem be odalent, azon, amin a testőr interjúra érkeztem, felkészülve minden eshetőségre. Miután az irodába vezetnek, leülök, ahogy hellyel kínáltak. Türelemre intenek, de egy teát azért elfogadok, és még az is megérkezik, mire még mindig itt ülök a szobában, végül felkelek és az ablakhoz lépek, innen a sípályákra lehet ellátni, és még biztonságos távolban látható egy pálya is, ahol egész ember méretűek azt ott mozgók.
A teámba kortyolok és felhorkantok a nevetséges méreten, szemügyre veszem a csészét, valaki nagyon sajnálta tőlem a finom teát, márpedig a tea egyébként finom,csak… kevés. Hát, így jártam. Nem tudom, hogy mennyi idő telik el, mire megérzem, hogy közeledik egy másik isten, amire kissé feszesebbé válik a tartásom, és figyelek, jobban figyelek a környezetemre , mint eddig, és mire belépek a másik ajtón, amely felé az egyik recepciós hölgy vezetett, addigra teljes figyelmemet a szobában ülő nőre fordítom. A tea is iható hőmérsékletűre hűlt, így azt ki kortyolom, és a recepciós nő kezébe nyomom.
- Hm... elvileg a maga kérésére érkeztem, a testőr állásinterjúra. Van bármi kérdése a referenciáimmal kapcsolatban? Megjegyzem, hogy titoktartás köt a bevetéseimmel kapcsolatban, így csak azokra, és a telefonszámokra hagyatkozhat a végén. - állok meg az ajtóban, ha már nem kínáltak hellyel.
- Úgy vélem, hogy nincs szüksége rám. - vonom meg a vállamat, és meg is fordulok, az ajtó kilincsért, hogy mihamarabb távozzak. Nem fogok azért könyörögni, hogy felvegyenek.