Asa && Nanna

A bolti munkám két napja kezdődött, de már most ki vagyok a sok rendeléstől. A pörgés a lételemem, de Margot jobban zizeg, mint én, és az már kihívás. Szerettem az újdonságot, a megszokottól való eltérő megoldásokat. Ültem már könyvesboltban, moziteremben takarítottam, norvég turizmust támogató önkéntesként is megfordultam már Oslo belvárosában, de ez valami egészen hihetetlen közeg. Minden reggel friss szállítmány érkezik a közeli falvakból. Norvégia nem éppen az a hely, ahol megmaradnak a növények, de bizony néhány faj túléli a kőkemény fagyásokat is. Mostanra már kellően leszívták a maradék erőmet is, így bátorkodom Asát egy elég tömör üzenettel megbombázni. A bulizás szinte kötelező megjelenést igényel a részéről, vérig sértene vele, ha nemet mondana. Amolyan hagyománynak kiáltottuk ki a péntek estéket, ahol az önfeledt bulik és az alkoholé a főszerep. Silje megfojtana egy kanál vízben, ha most látna, de nem bízom a véletlenre a dolgot.
Munka után a szekrényem előtt lövök egy szelfit és el is postázom a digitális térbe a legidősebb nővéremnek azzal a leírással, hogy nincs egyetlen göncöm se, szóval ma este meztelenül fogok mulatni. A hét óra egy közelítő időtartam, mert ugyebár a késés az egyik legjobb barátom. A zuhannyal egy tíz perc alatt végzek, de az éneklés/borozgatás/ruhaválasztás szentháromságában elveszve bizony csak úgy röpülnek az órák. Csak az ökör iszik magában, már nem emlékszem, hogy hol hallottam ezt, de nagyon tetszett a mondás. El is könyvelem a személyemet egy szexi ökörnek, akinek nem számít a Chardonnay, hiszen egyszer élünk felfogású. Elfogy biza a fél üveg, az én hangulatom meg ennek megfelelően válik emelkedetté. A bár nincs messze a lakásomtól, könnyedén húzom fel a bokacsizmámat, ja igen a ruha az rövid és áttetsző. Ebben a városban a színes kavalkád szinte elvárás, ezért bordó ruhát aggattam a meseszép alakomra. A kabátot csak a kutyaordító hidegben veszem fel, mert nem érzem annyira eltérőnek a hőmérséklet különbséget, mint a benti térben. Az alkohol munkál a szervezetemben, és mire odaérek már a testvérem alakját is kiszúrom a bár előtti járdán.
- Sziaaa.. – a filmekhez hasonló jelenettel rohanok oda hozzá és bújok bele az ölelésébe. Szeretem az illatát, a haja hullámzását. Igen, ha még szívok is ma este, akkor abból nem lesz köszönet.
- Olyan jó, hogy nem késtem sokat… - üvölteném túl a zenét, de már most a fülemben dübörög a ritmus, ezért simán megragadom a nővérem csuklóját és a bejárat felé húzom. A tömeg morajlása abban a pillanatban felerősödik, hogy belépünk, én viszont a magasba tartva a kezemet sikítok fel, és török utat magunknak a pult felé. Nincs értelme beszélgetni, akkor állok meg, ha elérjük a vágyott célt. Henry a pult mögött áll egy szimpla fekete póló és farmer párosításban. Azonnal felragyog a mosolya, amikor meglát bennünket.
- Mit adhatok a hölgyeknek? – érdeklődik két üveggel zsonglőrködve a kezében.
- Lepj meg minket. – kacsintok egyet, aztán Asa felé fordítom a törzsemet.
- Mesélj mi a helyzet veled, ma este eljön a dokid? – cukkolom őt és megtámaszkodom a pulton az egyik kezemmel.

- 489  // zene: LINK //    -
- ℤ -

Nanna & Asa

Your memory will carry on and in my heart I can't contain it

Skuld drága egyetlen húgocskám, ki olyan akár egy tornádó. Kiszámíthatatlan és sokszor követhetetlen az élete. A jövő tudásának birtokosa, a kiismerhetetlen tudója. Az ő kezébe adom a fonalat, hogy ha szükség van rá elvágja az ollójával vagy hadja végig szaladni a folyamon. Ha valami őrültség üti fel fejét akkor biztos, hogy ott találod, hogy aztán vigyázhassak rá, mert én se maradhatok ki a mókából. Vele sokkalta többet lógok mint a nővérünkkel. A közöttünk lévő kapocs erős és védelmező. Minden felett álló nornák vagyunk, akik egyben tartják a világ kényes egyensúlyát. Múlt, Jelen, Jövő ezen fontos alappillérei a mindenségnek, mely a mi vállunkon nyugszik.
- Asa, minden rendben? - a gondolataimból a doktor zökkent ki, mire egyből rá emelem a pillantásom.
- Persze, jól vagyok. Épp az előbb fejeztem be a készletek ellenőrzését. Még egy krémet kell készítenem és mára végeztem - teszem le a papírhalmot az asztalra, majd hirtelen a férfi elé állok - Lesz egy kisebb buli este, ha van kedved eljöhetnél - édesen mosolygok rá, mire képtelen nemet mondani. Próbálom kizárni azt a tényt, hogy látom a jelenét, ahogy azt is, hogy ezzel befolyásolni tudom. Eddig nem folytam bele az életébe mégis most a pillanat megkívánta. Gyorsan szalad az idő, ha elmélyedek valamiben. Telefonom a kezembe veszem, hiszen abban a pillanatban szólal meg jelezve, hogy üzenetem érkezett.
Hétkor a szokott helyen - Nanna
Érdekes éjszakának nézünk elébe. Elpakoltam magam után, a kész kenőcsöt a hűtőbe tettem felcimkézve, hogy aztán dolgom végeztével bezárjam a patikát. Pár órval később az utolsó simításokat végzem a sminkemen, hogy aztán a magassarkút és kabátot felhúzva elinduljak a törzshelyünkre. Nem kell sokat nézelődnöm, egyből kiszúrom a kishúgomat a Brygghus előtt.
- Nanna! - egy felkiáltással köszönök neki, hogy a kiszűrődő zenét túlharsogjam, miközben megölelem a húgom. Alig vártam már, hogy újra nyisson a bár, kíváncsi voltam, hogy Fenrirék változtattak valamit a renoválás során.